Georg Spöttle: Trump vs. bolondok koalíciója
Ha Irán esetében nem is, ám az energiaválság terén Trump a realitás és nem ideológiák mentén hoz döntéseket. Oroszország dízelolajat fog szállítani az Egyesült Államoknak és a világpiacra. A liberálisok sipákolnak és előkészítik az új szankciókat Moszkva ellen. Az AfD szerint viszont Németországnak is hasonló lépéseket kellene megtennie. Ezzel a másik ellenzéki párt a Bund Sahra Wagenknecht is egyetért.
Az amerikai autósok és farmerek kevés dologra érzékenyek annyira, mint az üzemanyagár emelkedésére. A gazdák és a fuvarozók ott is a dízelt preferálják teherautóikba és munkagépeikbe. Az orosz-ukrán háború és a Hormuz-szoros lezárása miatt a dízel literének ára már mindenhol átszámítva a kilencszáz forint felé közelít.
Trump lépett a nyugat tombol
Trump mindig is a gyors döntések híve volt, ezt most is megtette. Egy időre felfüggesztette az Oroszország elleni szankciókat, hogy a Rosznyeft többszáz ezer tonna dízelt tudjon piacra dobni. A farmerek boldogok, mert zuhanni fog az ár és be lehet tárazni üzemanyagból. A Rosznyeft milliárdos bevételre tesz szert, ergo ott is jó a kedv, csak Zelenszkij és a „művelt nyugat tombol tehetetlenségében. A német Zöldpárt alávaló figurának titulálta az amerikai elnököt. Egy éppen Miamiban tartózkodó ukrán delegáció úgy besérült, hogy egy nappal előbb elhagyta az Államokat, meg sem várva a tárgyalások eredményét. Zelenszkij gyengének nevezte Donald Trumpot és azzal vádolta, hogy elárulta szövetségüket. Ez a mondat viszont Trumpnál verte ki a biztosítékot, amikor egy sajtótájékoztatón egy újságírónő idézte neki az ukrán elnök szavait. Az elnök nem maradt adós a válasszal és elmondta, hogy szerinte ideje, hogy Ukrajnának új vezetője legyen. Választásokat kell kiírnia Zelenszkijnek.
Zelenszkij hazugsága és kibúvói
Az ukrán elnök már közel egy éve megígérte Donald Trumpnak, hogy kiírják a választásokat száz napon belül, ám ez azóta sem történt meg. Trump joggal vádolhatja hazugsággal. Az ukrán parlament most azt a kibúvót találta ki, hogy az alkotmány nem engedi meg a választást háborús helyzetben. Persze azt lehetne módosítani, de a Rada képviselői erről inkább hallgatnak. A nyugati „bolondok koalíciója” persze inkább Ukrajnát támogatja, mintsem saját polgárainak jólétét. Merz kancellár is kijelentette, hogy egy liter dízelt sem vásárol országa az oroszoktól, hiába került tegnap már 2,17 euróba (792 forint) a dízel literje. Ursula von der Leyen pedig remegő kézzel rakja össze a következő szankciós csomagot, a Finn miniszterelnök pedig már arról álmodozik, hogy ki kell tiltani az orosz turistákat az Unióból. A sok „Finlandia” káros az agyműködésre...
Az AfD és a BSW a normalitás ösvényén
A jobboldali Alternatíva Németországért (AfD) és a baloldali Sahra Wagenknecht Szövetség (BSW) – amelyek együttesen többséget alkotnak a kelet-német Szász-Anhalt tartományi parlamentjében – közös állásfoglalást készítenek elő, amelyben az Oroszország elleni szankciók megszüntetését és Kijev pénzügyi támogatásának leállítását követelik, miközben egyre növekszik a frusztráció Berlin külpolitikája és annak gazdasági következményei miatt. Egyre több kisebb, az autóiparnak beszállító cég jelent csődöt vagy zár be, a munkanélküliek száma már 3,5 millió felett van az energiaáraknak köszönhetően. A németek félnek a téltől, az állandóan emelkedő gázárak miatt. Főleg a nyugdíjasok és segélyből élők szenvedik meg a rezsiárakat. Tavaly több berlini kerület szociális alapja kimerült, mivel annyian kértek fűtéstámogatást. A polgármesterek szerint ez az idén sem lesz másként.
Oroszország nélkül nincsen német ipar
Claudia Wittig a BSW politikusa „botránynak” nevezte a német benzinkutaknál tapasztalható üzemanyagárakat, azzal érvelve, hogy a Moszkva elleni szankciók „minden tekintetben kudarcot vallottak”, és elsősorban Németországnak ártanak.
Ragaszkodott ahhoz, hogy Berlinnek nem elég egy egyszeri üzemanyag-megállapodás, hanem újra fel kell vennie az orosz olaj és gáz rendszeres importját a német ipar megmentése érdekében. „Olyan politikára van szükségünk, amely inkább Köthenre, mint Kijevre gondol” – mondta Wittig korábban, utalva egy szász-anhalt-i német városra. „Már nem engedhetjük meg magunknak ezt a háborút.” Az AfD társelnöke, Alice Weidel szintén üdvözölte Trump moszkvai megállapodását, és azzal vádolta Merzet, hogy a szankciókkal és a drága cseppfolyósított földgáz-importtal aláássa Németország gazdaságát. Wittignek és Weidelnek igaza van, már az is alátámasztja szavait, hogy a Volkswagen négy üzemét is bezárja Németországban, amely több százezer munkahely megszűnését jelenti a gyárakban és a beszállítóknál. Láthatóan Merz kormányát ez hidegen hagyja. A kancellár szerint az ő politikájuk jó, csak a kommunikáció ment félre.
Nem véletlen, hogy Marija Zaharova az orosz külügyi szóvivő Merzet már Ukrajna kancellárjának titulálta sajtótájékoztatóján. Merz is hasonlóan gondolkodik, mint anno Annalena Baerbock volt német külügyminiszter, aki azt mondta, neki mindegy mit akarnak a német választók, ő Ukrajna érdekeit képviseli. A munkájukat vesztett emberek, a kenyér nélkül maradt családok ezt biztosan nagyra értékelik...
