A franciák sem „erre szavaztak”, amikor éppen erre szavaztak

Talán semmi nem mutatja meg jobban a neobolsi/libsi/szivárványos világ pusztulását és az ezzel kapcsolatos ébredést, mint azok a képsorok, amiket Franciaországban lehetett látni nemrég. Egy középkorú, baloldalinak és feministának kinéző (igen, van ilyen, és akár veheti bárki testszégyenítésnek is) nő pánikolva próbálja megakadályozni, hogy bevándorlónak kinéző férfiak kiraboljanak egy boltot, és egyébként rommá is törjenek benne mindent, ami nem mozdítható. A nő azt kiabálja, könnyeivel küszködve, hogy álljanak le, ez nem az „ügy”, amiért harcolni kellene. Csak feltételezzük, hogy ő éppen erre szavazott.

„Ez nem a cél”, nem „az ügy”, amiért harcolni kellene. Ezek a kijelentések remekül megmutatják a valóságot totálisan ignoráló fantáziavilágot, amiben a nyugati baloldali, Magyarországon pedig a Tiszára szavazók is élnek.

Arra tippelek, hogy a videón szereplő nő egyébként soha nem szerette a ciszheteró fehér férfiakat, és nem hajlandó elfogadni, hogy ezek a férfiak védték meg annak idején az országát, és teremtették meg azt a biztonságot, ami miatt többek között az ő szavazata is felforgathatta a saját életét. Abban már nem vagyok biztos, hogy támogatja-e a migráció mellett az LMBTQ-jogokat, de ha tippelni kellene, akkor erre is igen lenne a válaszom.

Elképzelhető, hogy a felvétel készülésének idejében nem bánta volna, ha pár száz ciszheteró, keresztény férfi a segítségére siet, de úgy tűnik, hogy az olyan helyeken, mint Párizs, ez már nem fog megtörténni, hiszen a megmaradt francia férfiak szociológusok, vegánok, és az események pillanatában talán éppen amiatt durcásak, hogy miért nem érkezik meg a megrendelt saláta, és miért lassú a Netflix.

Előbb-utóbb egyébként minden „én nem erre szavaztam” típusú embernek szembesülnie kell sajnos azzal, hogy a kommunisták és az illegális migránsok nagyon hasonlóak: először kihasználják az ember hiszékenységét, naivitását, valóságtagadását, majd elvesznek az embertől mindent, miután a végsőkig kihasználták.

A dolog szomorú és tanulságos része az, hogy bizonyos emberek egész identitása – amit „problémamentes” időkben világnézetnek szoktak nevezni – most a szemük láttára omlik össze, méghozzá éppen azok miatt, akiket a világnézetük bunkósbotjának tartottak, persze valószínűleg abszolút önzésből, és nem valódi emberi szeretetből.

És ez jól látható módon súlyos társadalmi, mentális és érzelmi járulékos veszteségekkel jár.

Kedves magyar honfitársaim! Nem kellene idáig eljutni.