Bársonyszék, szégyenpad
Amennyiben néhány Kedves Olvasónk konzervatív gondolkodóként/szavazóként azon ventilálna, hogy az új ÁVH Gruppenführere miért üldögélt a Tisza-kormány bársonyszékeinek egyikén a parlament pénteki, ünnepi ülésén, azt szívesen hergeljük tovább azzal, hogy Unger Anna jobbján Czine Ágnes alkotmánybíró tette ugyanazt. Mit keres egy alkotmánybíró a kormány tagjai között? Alább egy lehetséges megfejtés.
Ursula von der Leyen október 23-i vizitjétől hangos most a magyarországi sajtó (van még ilyen?) ideológiai meggyőződéstől függetlenül, vannak, akik elalélnak az Európai Bizottság elnökének jelenlététől, és finoman szólva is butácska parlamenti felszólalásától, és vannak, akik nemzeti ünnepünk újabb baloldali, globalista meggyalázásaként tekintenek a pénteki látogatásra. Szerintem ez egy újabb háromnapos csoda, kétségtelen ugyanakkor, hogy olyan csont, amelyet bármeddig rágható még a jövőben.
Magam azon az állásponton vagyok, hogy Ursulának semmilyen keresnivalója nem volt, és ezután sem lesz október 23-án a Magyar Országgyűlésben. A történtek természetesen jobban megérthetők, ha magát a valóságot nézzük: az állami szervezésű ünnep alapja nem az '56-os Forradalom és Szabadságharc hetvenedik évfordulója volt, hanem szokásos módon a miniszterelnök újabb megünneplése. Fényességes Tündöklő Csillagunk ugyan megpróbálta összetrombitálni a világ vezető politikusait, de Ursula kivételével csak a harmadosztályból vállalták néhányan a részvételt.
A hangoskodás ricsajában egyelőre elvésznek az olyan részletek, amelyek nagyon fontosak az úgynevezett Tisza-kormányzat értelmezéséhez. A pénteki ünnepi parlamenti ülés protokollja sokat elárul erről. Az Országgyűlésben bevett szokás, hogy az első sorban a kormány tagjai, a miniszterelnök, miniszterek, államtitkárok foglalnak helyet. Nincs ott semmiféle keresnivalója a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH, vagy ÁVH) vezetőjének. Még akkor sem, ha minden épeszű ember tisztában van azzal, hogy a szervezetet kizárólag a miniszterelnök személyes bosszúvágya miatt hozták létre fideszes politikusok vegzálására. Unger Anna azonban mégis ott volt pénteken az első sorban.
A Tisza és az elegancia? Ugyan már!
Jogállása értelmében az NVVH független állami szerv, amely feladatkörében nem utasítható, kizárólag a jogszabályoknak van alárendelve, azaz nem gyakorol felette ellenőrzési jogkört az Országgyűlés, a kormány meg pláne nem. Unger Annának két esetben van oka az ülésterem közepén tartózkodni: az egyik eset az eskütétele, ez már megtörtént. A másik, ha esetleg beszámol a Tisztelt Háznak az általa vezetett szervezet munkájáról. Pénteken egyik eset sem állt fenn. Nem arról van szó, hogy nincs keresnivalója az ülésteremben, de elegánsabb lett volna, ha a páholyban foglal helyet. Tudom, ordas provokáció egy mondaton belül leírni azt, hogy elegancia, és azt, hogy Tisza, de én most egy ordas provokátor vagyok.
A helyezkedő alkotmánybíró
Ami legalább ennyire aggasztó, hogy Unger Anna jobbján (képünk bal szélén) Czine Ágnes alkotmánybíró jeleskedett az első sorban az ünnepi ülésen. Még egyszer: Czine Ágnes az Alkotmánybíróság bírája. Azt értjük, hogy az NVVH-t a főápolatlan miniszterelnökkel az élén a mentális betegekből és buta kalandorokból álló kormányfrakció hozta létre, de az Alkotmánybíróság ettől lényegesen emelkedettebb történelmi körülmények között jött létre. Mit keres Czine Ágnes a bársonyszékben? Helyezkedik? Ő szeretne lenni a testület következő elnöke? Ezért indokolt az első sor, mert onnan jobban látszik? Czine Ágnesnek pláne semmi keresnivalója nem volt pénteken az első sorban, mert ennek más üzenete nem volt, mint az, hogy vállaltan dörgölőzik a kormányhoz, ezzel viszont a saját hivatalát gyalázza meg. Így lett a bársonyszékből szégyenpad.
#parlament #országgyűlés #nvvh #ávh #ursula #tisza #október23 #alkotmánybíróság
