Az államfő aláírás helyett az Alkotmánybíróságnak küldte az állami vagyon védelmét célzó törvényt

Baka András köztársasági elnök élt az Alaptörvényben biztosított jogával és az Országgyűlés által november 3-án elfogadott állami vagyon védelmét célzó törvényt előzetes normakontrollra küldte az Alkotmánybírósághoz. Az államfő a jogszabály számos pontját aggályosnak tartotta, amelyek több ponton sérthetik a tulajdonhoz való jogot és a jogbiztonságot. Kármán András pénzügyminiszter kijelentette, hogy a törvény eredeti céljai nem változnak, ugyanakkor megkezdték a köztársasági elnök kifogásainak elemzését. 

Az államfő két fontos rendelkezés alkotmányosságával kapcsolatban fogalmazott meg kifogásokat: az egyik a zárt körű befektetési alapok alapkezelőváltására, a másik a részvénytársaságokban jelentős befolyást szerző tulajdonosok vételi ajánlattételi kötelezettség alóli mentesítésére vonatkozik.

A két kifogásolt rendelkezés sértheti az alkotmányos jogokat

Az első kifogásolt rendelkezés szerint a befektetési jegyek tulajdonosainak 60 százaléka kikényszeríthetné egy zárt körű befektetési alap alapkezelőjének leváltását. A köztársasági elnök szerint a szabályozás nemcsak az újonnan létrejövő, hanem a már működő alapokat is érintheti, ráadásul olyanokat is, amelyek egyáltalán nem vagy csak részben kezelnek állami hátterű vagyont.

Az államfő szerint ez sértheti a jogbiztonság részét képező bizalomvédelem elvét, valamint a fennálló szerződésekbe történő beavatkozásra vonatkozó alkotmányos követelményeket. A szabályozás emellett a kisebbségi befektetők és az alapkezelők tulajdonhoz való jogát, illetve vagyoni értékű jogait is sértheti. Az indítvány arra is felhívja a figyelmet, hogy a törvény egyes rendelkezései hiányosan vagy nem kellően egyértelműen fogalmaznak, ami a normavilágosság és a hatékony jogorvoslathoz való jog követelményét is felveti.

A másik kifogásolt rendelkezés a részvénytársaságokban jelentős befolyást szerző tulajdonosok vételi ajánlattételi kötelezettségét érinti.

A hatályos szabályok szerint az ilyen tulajdonosoknak ajánlatot kell tenniük a társaság kisebb részvényesei számára is, az új törvény azonban bizonyos esetekben mentesítené őket ez alól.

A köztársasági elnök szerint a módosítás nem csupán az alapkezelőváltáshoz kapcsolódó esetekben, hanem annál szélesebb körben is lehetővé tenné a kötelezettség alóli mentesülést. Ez sértheti a kisebbségi részvényesek tulajdonhoz való jogát és az őket megillető társasági jogi védelmet. Különösen aggályosnak tartja, hogy a törvény a már részvényekkel rendelkező befektetők jogos elvárásait is figyelmen kívül hagyhatja, akik a tulajdonrészük megszerzésekor még a korábbi szabályozás alapján hozták meg döntésüket.

Az államfő kitért a törvény további rendelkezéseire is, különösen a Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezetének megszüntetésével kapcsolatos szabályokra és ezek lehetséges következményeire. Ezekkel kapcsolatban azonban a rendelkezésére álló információk és a hatályos jogszabályi környezet alapján nem talált olyan súlyos alkotmányossági problémát, amely miatt az Alkotmánybírósághoz kellett volna fordulnia.

Kármán András az alkotmányos jogok esetleges sérelmét az állami vagyon védelmével "indokolta"

A pénzügyminiszter a közösségi oldalán azt írta, hogy a kormány megkezdte az államfő indítványának részletes elemzését és hangsúlyozta, hogy a jogszabály eredeti céljai továbbra is változatlanok.

"Biztosítanunk kell az állami vagyon, vagyis a magyar emberek közös vagyonának védelmét, mérsékelni kell az állami finanszírozással járó kockázatokat, és átláthatóvá kell tenni az állami finanszírozási formákat." 

A kormány korábban azzal indokolta a törvény gyors elfogadását, hogy meg kell akadályozni az esetleges vagyonkimentési kísérleteket, valamint erősíteni kell az állami vagyon feletti kontrollt.

Forrás: Index/Fotó:Ladóczki Balázs