Nyugat-majmoló jelöltek, gépi szavazás, Radev-mentés – Mi történt a bolgár elnökválasztáson?
A jelölt kifogyott, elképzelés nem is volt. Nagyjából így lehet összefoglalni Bulgária vasárnapi elnökválasztását, amelynek végeredménye most alakult ki. Két nyugatbarát államfői aspiráns méretteti meg magát egymással, de lényegtelen, ki győz. A rekordalacsony részvétel és a töréspont hiánya egyértelműen az oroszbarátnak kikiáltott, euroszkeptikus kormányfőnek, Rumen Radevnek kedvez.
Szerdán vált véglegessé a múlt vasárnapi bolgár elnökválasztás első fordulójának eredménye, ahol a baloldali államfő Ilijana Jotova 34,7, és ellenfele, a liberális Andrej Gjurov 32 százalékot szerzett. Kettejükben az a közös, hogy mindketten támogatnák Ukrajnát, és erősen követnék a brüsszeli establishment központi narratíváját.
Nos, egy olyan országban, ahol hiába nőtt az oroszokkal szembeni kommunikáció az ukrajnai háború négy évvel ezelőtti kitörése óta, attól még nem közeledett a bolgár nép Ursula von der Leyenékhez. Ez pedig - még ha nem is önmagában - megmagyarázza, hogy a két, ideológiájában szinte megkülönböztethetetlen elnökjelölt párharcát miért érdekelte ilyen kevés ember. Ugyanis a bolgár választáson a szavazóképes lakosság mindössze 22,98 százaléka ment el szavazni.
Jól olvasták: nem érte el a negyedét sem azoknak a száma, akik egyáltalán elmentek az urnákhoz, ami a bolgár elnökválasztás mélypontja.
Összehasonlításképp: a jelenlegi bolgár kormányfő, az “oroszbarát” Rumen Radev nem kevesebb, mint 56 százalékkal nyerte meg áprilisban a parlamenti választást, s ekkor úgy volt 51 százalékos a részvételi arány, hogy az ezt megelőző két megméretésen még csak 34 és 39 százalék körül mozgott.
Hogy az elnökválasztáson miért csak 23 százalék szavazott, a két Nyugat-majmoló jelölt mellett a gépi szavazás is közrejátszhatott.
Ez a gépi szavazás nem egyenlő az elektronikus, internethez kötött megoldással: a választó ugyanúgy bement a kihelyezett fülkébe, ahol egy érintőképernyős terminállal, úgynevezett Smartmatic bSmart500 típusú gépen alapuló rendszerrel találta magát szembe. Ezt a rendszert kevesen tudják használni, így például az idősek, akiknek elsöprő többségük nem is ment el szavazni. Tény, nagy előnye, hogy drasztikusan, közel nullára csökkent az érvénytelen szavazatok száma. Csak hát nem tanították meg az embereknek állami szinten a gép használatát, beérték egy prospektussal.
Érdekesség, hogy a bolgár “Mi Hazánk”, a Vazrazsdane (Újjászületés) párt jelöltje, Kosztadin Kosztadinov a szavazatok 12,6 százalékát szerezte, ami különösen nagy növekedés az öt évvel ezelőtti elnökválasztáshoz képest. Ott ugyanis nem érték el a négy százalékot.
Ráadásul a Vazrazsdanénak nincs nagy médiafelülete, egyelőre a Facebook-YouTube-Telegram triászban próbál érvényesülni, méretükhöz képest többnyire sikeresen.
Hogy a választás második fordulójában, november elsején ki győz, valójában mindegy is. A bolgárok már eredményt mondtak, amikor nem választottak Jotova és Gjurov között. Így hát Radevnek nem kell aggódnia, hogy bárki túlnőne a miniszterelnöki mozgásterén.
Kiemelt kép: Andrej Gjurov és Ilijana Jotova. Fotó: BGNES
