Sunnyogók

3884734_a0cbcd60a4bfde8783a96fd7c69b2e3c_wm.jpg

Érdekes megfigyelni a tiszás vezető politikusok mozgását a nyilvánosság előtt. Magyar Péter, a vezérbika tör előre leszegett fejjel egy-egy üggyel, mögötte, szinte elbújva követi őt a szolgahad. Kinyilatkoztat, ítél, végrehajt – mindezt egy személyben. Eklatáns példa a tiszás ügynökbotrány kirobbanása.


A kormány, Magyar Péter miniszterelnök vezetésével, Ruff Bálinttal, Tarr Zoltánnal meglátogatják az Állambiztonsági Szolgálatok Történelmi Levéltárát. Ott fogadja őket a főigazgató, Cseh Gergő Bendegúz, aki kicsit félve, erőltetett mosollyal mutatja meg a kommunista múlt egy szeletének tragikus történetét, az ügynökaktákat. Azt szemléli meg Magyar Péter, hozzáfűz kritikus mondatokat, ellentmondást nem tűrő hangon utasításokat osztogat az állambiztonsági akták nyilvánosságra hozataláról, míg a két kormánytag hátra húzódva, tisztelettel hallgatja a vezért.


De ez történik a parlamentben az ülésszak idején, amikor 141 tiszás képviselő, a miniszteri plüss-fotelben ülő kormánytagokkal némán, olykor felállva, tapsolva hallgatják kormányfőjük dühkitöréseit. Általában két órán keresztül, jobb esetben egy órában tudják meg az országgyűlési képviselők, hogy a következő napokban kit visznek el vezető pórázon a börtönbe, kinél tart, közkeletű nevén, az ÁVH vizsgálatokat és ott szembesülnek a tiszások, hogy mi lesz a költségvetésben, kik tartoznak az előző „maffia kormány” bűnösei közé és milyen fontos külpolitikai döntéseket fog hozni személyesen: például belépünk az Európai Ügyészségbe, netán elfogadjuk az Isztambuli Egyezményt.


Azt már csak övéinek suttogja a háttérben, hogy Brüsszel akaratának megfelelően enged a migráns paktumnak és Ukrajna véget nem érő pénzügyi támogatásának. Ursula von der Leyen magyarországi látogatása, Magyar Péter Berlinbe rendelése Merz kancellárhoz, erről szólt. Mégis felvetődik a kérdés a sok törvénytelenség után, hogy a jogállam, a demokrácia lebontásával ki viszi el majd a balhét?


Például, hogy Magyar Péter elszámolás helyett leszámol politikai ellenfeleivel. Magyarországot a külföldi nagytőkések kezére jássza, nem beszélve a mértéktelen adóztatással a társadalom jelentős részének csődbe vitelével, a szegénységbe taszításával. Ennek az önkényuralmi rendszernek a kiépítésében, a félelem, a hallgatás, a zárt száj megteremtésében egyedül a tiszás miniszterelnök lesz a felelős? Akkor is megbocsátást nyernek, ha a famulusai a háta mögé bújnak s újjal mutogatnak az igazi felelősre? Mit fog mondani az SZDSZ-es, miniszterelnökséget vezető miniszter, Ruff Bálint – aki ott oson Magyar Péter mögött –, ha megkérdezik, hogy miért gründolta minél gyorsabban a hibáktól hemzsegő ügynökakták nyilvánosságra hozatalát. Tudatosan tette az ártatlan emberek bemocskolását, vagy más terve volt vele?


Aztán miért szorgoskodott a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal felállításával? – közismert nevén az ávéhá működésével. Holott Ruff, Unger Annával pontosan tudta, hogy Alaptörvény ellenes egy olyan szervezet létrehozása, amely megpróbál felettese lenni az ügyészségnek, a bíróságnak. Egyszerűen a döntéseivel átnyúl a demokratikusan létrehozott hatóságok felett. Ruff, Unger-Magyar Péter vezényletével – törvénytelen módon államosít (vissza idézve a Rákosi diktatúrát), elvesz tulajdonokat, ártatlan embereket zaklat, üldöz. Vállalják majd Magyar Péterrel a felelősséget, vagy elbujdokolnak, elrejtőznek? Most már az erdőben elrejtett (oda tett?), megtalált milliárdok kapcsán a főnök lemondásra szólította fel a Fidesz-KDNP képviselőit. Mert ő tudja, hogy kié lehetett a pénz, gondtalanul pártközösségeket bélyegez meg.


Aztán ott van Tarr Zoltán, a társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter. Ő éppen azon dolgozik, hogy szétverje, elmérgesítse a lassan szétfoszló társadalmi békét. Tisztességes embereket feketít be. Jól működő alkotó műhelyeket, intézményeket számol fel, amelyeknek valami közük is volt a Fidesz patrióta kormányhoz. Vezetőik helyébe saját nemzet ellenes, liberális, kozmopolita ideológiájú haverjait ülteti. A nemzetközileg is elismert Magyar Állami Operaház főigazgatóját, Ókovács Szilvesztert kirúgatja, az Új Színház igazgatóját, aki igazi magyar színházat teremtett, Dörner Györgyöt félre tolják, számos nemzeti érzelmű kulturális intézmény vezetőit, múzeum igazgatókat elküldenek, politikai tisztogatás áldozata lett az SZFE volt rektora, üzengetnek, fenyegetik Vidnyánszky Attilát, a Nemzeti Színház főigazgatóját, aki közismerten patrióta gondolkodású.


A nemzeti kultúra szétveréséért Nagy Ervinnel együtt, hogyan fog Tarr felelősséget vállalni? Mindent áthárít Magyarra? Aztán itt van Orbán Anita külügyminiszter, a szemlesütő. Nem mer részt venni a parlamenti vitákon, szorongva hallgatja főnöke fenyegetőzéseit, közbekiáltásait, az ülésteremben a miniszterelnöki rohangálást, mutogatást. Orbán Anitától felszólalást alig, inkább szemhunyorgatást láttunk.


Itt tartunk most. A kis Napóleon szeretné Orbán Viktor útját járni. Nem akarom a két férfit összehasonlítani – egy államférfit a bosszúálló akarnokkal – de valami ilyesmi zajlott az Európai Unióban, csak más színpadon, más szereposztással. Az előző miniszterelnök, Orbán Viktor tizenhat éven keresztül harcolt az Európai Unióban a globalista, liberális parlamenttel, az Európai Bizottsággal a nemzete függetlenségéért. Orbán harcolt azért, hogy ne lépjünk be az ukrán háborúba, ne engedjük be Európába számolatlanul, ellenőrizetlenül a migránsok millióit, védjük meg gyermekeinket, nemzetállamainkat az őrült gender-woke ideológia terjedése ellen. A háta mögött közben ott rejtőzködtek a sunnyogok, az EU országainak miniszterelnökei, akik titokban Orbán vállát veregették, hogy csak így tovább „bátor magyar”. Ők hallgattak, kilencvenkilenc százalékában nem álltak ki a magyar miniszterelnök mellett, bár tudták, hogy saját nemzetük érdekei ellen cselekednek, de ők is hasznot húztak egy becsületes, karakán államférfi harcából. Addig is Orbán Viktor vétóival, például nem kellett Ukrajna háborúját mértéktelenül anyagilag támogatni, nem kellett beengedni a migránsokat. Igaz, az Európai Unió tagállamai nem viselték a hazánk elleni támadásokat, nem osztoztak a Magyarországra kivetett súlyos pénzügyi büntetésekkel.


A félreértések elkerülése véget azért le kell szögezni, hogy Orbán Viktor magányos harcai a globalista, neoliberális pénzügyi hatalmasságok ellen nem hasonlíthatók össze Magyar Péter magányos ámokfutásával a magyar nép ellen. Orbán Viktor miniszterelnök küzdelme az Európai Egyesült Államok megvalósítása ellen az európai nemzetállamokért és Európáért, Magyarország érdekében történt. Amit a Tisza miniszterelnöke tesz, az Magyarország kárára történik. Magyar Péter be akarja vinni hazánkat a nemzetállamokat megszüntető nagy közösbe, a magyar hagyományok, a történelmi múlt ellen munkálkodik minden döntésével és célja – ez világosan látható – a magyarok egymás elleni uszítása, a nemzet egységének szétverése, a megálmodott magyar jövő felszámolása. Pártay Tivadar egykori nemzetgyűlési képviselő, a Független Kisgazda- földmunkás- és polgári párt rendszerváltás utáni első elnöke egy interjú során leszögezte, hogy a két világháborúval, szovjet katonai elnyomással, kommunista diktatúrával terhelt XX. század a magyarság számára veszélyes évszázad volt. Újabb veszélyes évszázaddal kell számolnunk a XXI. században is? Nem bírunk hazaárulók, diktátorok nélkül élni? A felelősséget mindig a becsületes magyar polgároknak kell viselniük? Nem hinném. Nincs szükségünk újra és újra mini- Napóleonokra, sunnyogókra, átöltözőkre.