Tökéletes gyarmatországban nincs már szükség politikai zsarolásra - Az Európai Bizottság szabad utat adott az uniós ezermilliárdoknak

A helyreállítási alaphoz (RRF) szükséges 127 mérföldkőből Magyarország 126-ot teljesített, így az Európai Bizottság részlegesen jóváhagyta majdnem a teljes, 10 milliárd eurónyi forrás kifizetését az ország számára. Az eddig előfinanszírozott projektekre a Bizottság december 31-ig utalja el a forrásokat. Viszont további 2,2 milliárd euró továbbra is blokkolva marad az akadémiai szabadsággal és az LMBTI+ jogokkal kapcsolatos EU-s aggodalmak miatt.
November 20-án, az Európai Bizottság közleményben jelentette be, hogy helyreállítási alaphoz (RRF) szükséges 127 mérföldkőből Magyarország 126-ot teljesített, ezért az Európai Bizottság részlegesen jóváhagyta Magyarország helyreállítási alaphoz benyújtott kifizetési kérelmét, közel 10 milliárd euró értékben.
Így immáron most már tényleg megérkeznek a még koronavírus-járvány utáni gazdasági fellendülés segítése érdekében létrehozott helyreállítási alap (RRF) Magyarországnak járó forrásai, ráadásul végül a 10 milliárd euróra módosított magyar terv kapcsán benyújtott kifizetési kérelem majdnem egészét elfogadta a Bizottság, így december 31-ig ez a pénz meg is érkezik az Államkincstár számlájára.
A helyreállítási tervben szereplő mérföldköveket, valamint a kifizetések előfeltételeiként meghatározott szupermérföldköveket még augusztus 31-ig kellett teljesítenie minden tagállamnak, majd pedig szeptember 30-ig kellett benyújtani a kifizetési kérelmeket az Európai Bizottságnak – mivel Magyarország számára a források sokáig elérhetetlenek voltak a többnyire korrupcióellenes és átláthatósági reformokat tömörítő szupermérföldkövek nem teljesülése miatt, ezért az új kormány végül egyszerre nyújtotta be az összes kifizetési kérelmet a szeptember végi határidőig.

A tervben szereplő 127 mérföldkőből 126 teljesült. A Bizottság közleményében nem részletezi, hogy pontosan melyik mérföldkövet nem sikerült hiánytalanul teljesíteni, csak annyit közölt, hogy "az adózási szabályok hatékonyságáról szóló időközi értékelő jelentés benyújtásához kapcsolódó egyik mérföldkő teljesítése csak részleges volt".
Ezt az Európai Bizottság közölte is a magyar kormánnyal, aminek most papíron két hónapja, de a gyakorlatban ennél kevesebb ideje van erre magyarázatot adni, hiszen a forrásokat december 31-ig kell az Európai Bizottságnak elutalnia. Amennyiben a Bizottság végül kielégítőnek találja a kormány válaszát, akkor dönthet úgy, hogy az adószabályok kapcsán megfogalmazott mérföldkő is teljesült, és akkor az ahhoz kötött források is kifizetésre kerülnek.
Azonban amennyiben a magyar kormány válaszát a Bizottság végül mégsem fogadná el, akkor jelenleg még nem tudni, hogy az pontosan mekkora forrásvesztést jelenthet, az a közleményben ugyanis nem szerepel. Így azt majd csak a kifizetést követően lehet megtudni, de a tízmilliárd euróhoz képest elenyésző mértékű lehet.
Az Euronews hírportál úgy tudja, további 2,2 milliárd euró továbbra is blokkolva marad az akadémiai szabadsággal és az LMBTI+ jogokkal kapcsolatos aggodalmak miatt. Állításuk szerint Budapestnek még nem sikerült bizonyítékot szolgáltatnia arra, hogy a vonatkozó reformokat végrehajtották.
Az immáron Magyar Péter vezette magyar kormány még május végén állapodott meg az Európai Bizottsággal, hogy a még az Orbán-kormány által vállalt (és részben teljesített) szupermérföldkövek teljesülése, valamint a magyar helyreállítási terv egyszerűsítése nyomán az eredetileg 10,4 milliárd euróra tervezett forrásból 10 milliárd eurót megmenthet a kormány, ehhez ugyanakkor nagyon szoros határidőkkel kellett az előfeltételeket, majd később pedig a feltételeket és az alapból finanszírozott projekteket teljesítenie, illetve előfinanszíroznia – az augusztusi központi alrendszer hiánya utóbbi miatt volt kiugróan magas.
A források hazahozataláért és a magyar RRF-terv végrehajtásáért felelős Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter vezetésével Magyarország még június 10-én nyújtotta be a módosított magyar tervet, amit először a Bizottság június 19-én pozitívan bírált el, majd pedig a tagállamok pénzügyminiszterei július 10-én el is fogadták.
Az előfeltételek teljesítése érdekében egy 110 oldalas törvényjavaslatot szavazott meg az Országgyűlés még június 23-án, amivel kipipálhatták a 27 szupermérföldkő még csak részben vagy egyáltalán nem teljesült elemeit is – ehhez többek között több korrupcióellenes és átláthatóság növelését célzó intézkedéseket, a vagyonnyilatkozati rendszer reformját, valamint a közfeladatot ellátó közérdekű alapítványok, az úgynevezett kekvák rendszerének átalakítását kellett végrehajtani.
Az Orbán-kormány által még korábban benyújtott tervet az új kormány szinte teljesen átdolgozta. Ennek fő oka leginkább a teljesíthetőség volt, hiszen a még 2021-ben létrehozott alaphoz az ország az előfeltételek nem teljesítése miatt nem fért hozzá.
Az előfeltételeket tartalmazó szupermérföldkövekről egyébként még a 2018–2022 közötti Orbán-kormány egyezett meg az Európai Bizottsággal.Így a módosított terv sokat egyszerűsödött, hiszen a többnyire zöldberuházásokra, digitalizációra és rezilenciára fordítható források megmentése érdekében nem minden, még az Orbán-kormány által tervezett projekt volt teljesíthető – augusztus 31-ig ugyanis minden mérföldkövet és programot le kellett zárni, így egyszerűen fizikailag lehetetlen volt, hogy például még az előző magyar tervben szereplő szociális lakásépítési programot a határidőre teljesítsék.
A módosított magyar terv ugyanakkor így is megfelelt minden uniós célkitűzésnek: az alap létrehozása során a tagállamok megállapodtak, hogy a terv legalább 37 százalékát zöld átállásra, míg 20 százalékát digitális célokra fordítsák, amit a módosított magyar terv abszolvált is – klímavédelmi célokra a források 52,9, míg digitalizációra a 24,1 százalékát fordították.
A magyar terv összesen 11 komponensből áll (demográfia és köznevelés; magasan képzett, versenyképes munkaerő; felzárkózó települések; vízgazdálkodás és körforgásos gazdaság; fenntartható zöld közlekedés; energia – zöld átállás; egészségügy; állam és közigazgatás; az orosz energiafüggőség megszüntetését célzó RePower EU; üzleti környezet; digitális innováció), de az ezekre fordított arányok az Orbán-kormány által benyújtott tervhez képest jelentősen módosultak.
A módosított tervben a LEGTÖBBET A ZÖLD KÖZLEKEDÉSRE, A VÁLLALKOZÁSOK SEGÍTÉSÉRE ÉS AZ ENERGIÁRA szánták.
Az Európai Bizottság által közzétett elemzés szerint a forrásokból a fenntartható zöld közlekedésre 2,8 milliárd eurót fordítanak, az üzleti környezetre 1,8 milliárd eurót, az energia zöldítésére pedig 1,7 milliárd eurót. A módosított terv egyik legnagyobb eleme a gördülőállomány-finanszírozó társaság (ROSCO) létrehozása volt, ami majd vasúti járműveket fog vásárolni a jövőben. Annak ellenére, hogy ebből még egy új jármű sem érkezett, a források megmentése ily módon azért volt lehetséges, mert az Európai Bizottság jogi tanácsadása szerint a határidőre fel nem használt forrásokat például tőkeemeléssel fejlesztési bankokba, kohéziós forrásokból megvalósult projektek átcímkézésével, vagy az RRF-források közös uniós beruházásokba való áthelyezésével is meg lehet menteni.
Így annak ellenére, hogy ezek a projektek fizikailag még nem teljesültek, az előfinanszírozással technikailag megvalósultak, miközben azok gyakorlati megvalósítását később finanszírozzák ezen forrásokból.
Ezen lehetőségekkel egyébként nemcsak Magyarország, hanem a tagállamok többsége is élt.
A Bizottság jelenleg azt vizsgálta, hogy a nemzeti tervben szereplő mérföldkövek és közbelső célok, valamint a szupermérföldkövek teljesültek-e, és azt továbbította a Bizottság alá tartozó tanácsadói szervnek, a Gazdasági és Pénzügyi Bizottságnak (EFC), aminek most négy hete van a véleménynyilvánításra. A kifizetésre EFC véleménye, valamint az egyetlen hiányzó mérföldkő kapcsán a magyar kormány válaszát követően a Bizottság kifizetési határozatának elfogadása után kerül majd sor.
Kapcsolódó cikkek
-
Bár a lakájmédia hallgat róla, lelepleződött a "Seszták" milliárdjairól szóló manipuláció
-
Egy felméréshez ma már azt is érdemes tudni, mennyire voltak őszinték az emberek
-
Össze-vissza beszélt Unger Anna a madáretetőkről és milliárdokról a haveri sajtónak adott interjúban
-
Kórházi dolgozók üzentek a táncoslábúnak: “Demokráciában a miniszter nem kioktat. Kérdez, kivizsgál és felel”





