Ezermilliárdos álmok, másfélszázalékos valóság – Magyar Péter nagy ígéretei

Pártunk és kormányunk nem akármilyen vállalkozásra szánta el magát: 4,9 százalékra csökkentik a hiányt a tervek szerint.

Interjút adott a Kossuth Rádiónak Magyar Péter kedd reggel, miután előtte egy nappal parlamenti beszédben jelentette be többek között a családi pótlék megduplázását. Erről ITT írtunk elemzést.

A 126 perc és 55 másodperc hosszú beszédéről "szelíden" csak annyit mondott:

"Hosszabb mint egy focimeccs hosszabbítása."

Az interjúból kiderült az is:

·       állítólag 8,3 százalékos költségvetési hiánnyal vették át az országot

·       a tervek szerint 4,9 százalékra csökkentik a hiányt,

·       és nagyjából 2, 5 millió munkavállaló jövedelemadóját csökkentik.

„Az egész társadalom nyertesnek érezheti magát”

– jelentette ki Magyar Péter.

A gazdasági csodát egyelőre ne keressük, de a számokkal már szépen zsonglőrködnek

A 2027-es költségvetésben az idei 1,7 százalékos gazdasági növekedés után jövőre már csak 1,4 százalékos bővüléssel számolnak. Magyar Péter ugyanakkor egészen 2030-ig előretekintett, amikorra már bőven 3 százalék feletti növekedést vizionálnak – igaz, addig még néhány költségvetést el kell készíteni. A hiányt 2027-ben 4 százalékra szorítanák le, majd 2028-ra, illetve 2030-ra 2,8 százalék alá vinnék.

A miniszterelnök arról is beszélt, hogy az államadósság finanszírozásának bizony ára van, hiszen Magyarország korábban Európa legmagasabb kamatai közé tartozó terheket fizette. A kormányváltás óta ugyan jelentősen csökkentek a kötvényhozamok, de még mindig magasabbak, mint a stabilabbnak tartott országokban. Magyarán: a piac egyelőre nem adja ingyen a bizalmat.

Magyar Péter szerint, ha sikerül tartani a tervezett növekedési pályát, akár 100, sőt 1000 milliárd forintot is megspórolhatnak. Az MNB számításaira hivatkozva az inflációt 1,7–1,8 százalékra tette, amit extrém alacsonynak nevezett.

A hétfői parlamenti felszólalására is visszautalt, amelyben a miniszterelnök 670 milliárd forintnyi béremelést, nyugdíjemelést és a családi pótlék megduplázását is bejelentette. Mint fogalmazott, több pénz marad az embereknél, ami ugyan valamelyest növelheti az inflációt, de szerinte a 3 százalékos infláció „teljesen átlagos”. Úgy tűnik, a választási ígéreteknek és az inflációs céloknak mostantól közös nevezőre kell jutniuk.

Az államadósság jelenleg 77,5 százalék, amelyet az előző kormánytól örököltek – hangsúlyozta Magyar Péter. A cél, hogy ezt 2027-re 77,2 százalékra mérsékeljék, majd dinamikus csökkentésbe kezdjenek. Egyelőre tehát három tizedszázalékpont a nagy terv első kézzelfogható állomása.

A kormányfő szerint korábbi vállalásaik teljesítését az teszi lehetővé, hogy az állam saját magán kezdett spórolni. Állítása szerint már 700 milliárd forintnyi felesleges, túlárazott kiadást sikerült lefaragniuk.

A jó hír tehát az, hogy még van miből vágni. Magyar Péter szerint a Pénzügyminisztérium már össze is írta, hol lehetne tovább csökkenteni a költségeket. Ebből pedig mindenkinek ki kell vennie a részét – még a Kossuth Rádiónak is. Úgy látszik, a takarékosság jegyében lassan mindenki sorra kerül, aki az állam közelében van.

A miniszterelnök szerint ugyanis „az olcsóbb állam mindig jobb”, és úgy látja, korábban szinte mindent túlárazva vásároltak. A kihívás most már csak az, hogy megtalálják, hol lehet valóban megszüntetni a felesleges kiadásokat. Ez persze egyszerűbbnek hangzik egy rádióinterjúban, mint a gyakorlatban.

Arra a kérdésre, hogy folytatható-e a 700 milliárdos megtakarítási program, Magyar Péter azt válaszolta: ilyen nagyságrendben már nem lehet továbbmenni, hiszen van egy minimális szolgáltatási színvonal, amely alá nem szabad süllyedni. A megoldást többek között a digitalizációban látja. Amit viszont sikerül megtakarítani, azt szerinte meg kell tartani, így válhat fenntarthatóvá a költségcsökkentés.

Az euró bevezetése is szóba került, de konkrét dátumokkal és vállalásokkal a kormányfő ezúttal nem szolgált. Indoklása szerint a tervek még nem jelentenek garantált eredményt. Azt viszont megígérte, hogy mindent megtesznek az állampolgárok életének megkönnyítéséért, tartják a költségvetési pályát, és elvégzik a rájuk bízott feladatokat.

Ha pedig mindennek a végén Magyarország eljut az ERM II-be, az már csak „bónusz” lesz.

Vagyis egyelőre van növekedési terv, adósságcsökkentési menetrend, spórolási program és euróbevezetési remény – a kérdés már csak az, hogy a szépen hangzó számokból mennyi válik majd valósággá.

Kiemelt kép: Facebook / Benyó Rita újságíró hivatalos oldala