Le akartak mondani? Kit érdekel, egyik se való miniszternek

Pusmognak mindenfélét Kapitány Istvánról és most már Orbán Anitáról is. Állítólag le akartak mondani, egyik nem bírja Magyar Pétert, a Shell-mester meg nem tud rendesen dolgozni és nem tudja kezelni a kritikát. Fogalmam sincs, hogy igazak-e a pletykák vagy sem. De nem is ez a lényeg.

Ha megnézzük, hogy mit tettek le eddig az asztalra és mit nem, akkor nem kell nekünk azon gondolkodni, hogy le akarnak-e mondani vagy sem. Nem való egyik sem miniszternek.

A cápamosolyú Shell-kapitány egy dörzsölt üzletember, aki jókor volt jó helyen, még anno az impexes időkben is. De energetikai miniszterként olyasmivel hívta fel csupán a figyelmet magára, hogy kozmetikázott statisztikát hozott ki a gazdaságról, és fogalma se volt, hogy mi lesz az országgal, ha nem lesz orosz gáz, nem is készültek semmivel. Orbán Anita lehet, hogy nem bírja Magyar Péter stílusát és személyeskedését, valamint megbánta, hogy elvállalta a külügyminiszteri posztot, de mi meg azt nem bírjuk, ahogy harmonikaszerűen csuklik össze minden olyan pillanatban, amikor ki kéne állni a magyar érdekekért.

Aki csendben van, amikor fel kéne szólalni, de okoskodik, amikor csendben kéne maradni, az csupán egy báb, semmi más. Nem tudom sajnálni, ha igaz, hogy ekkora a feszültség közte és Magyar Péter között. Én csak azt látom, hogy morzsolódnak szét a hosszú idő alatt felépített diplomáciai kapcsolatok, külföldről csak röhögnek rajtunk, befektetni már nem nagyon akarnak hazánkban, önálló akarat nélküli, gyarmati szintre süllyesztett országgá kezdünk válni. Ehhez adta a nevét és arcát Orbán Anita

Sosem fogom elfelejteni, ahogy még a választások előtt hajlongott Donald Tusk előtt és nyerített. Akkor látható volt, hogy milyen kezekbe kerül majd a külügyminiszteri poszt.

Így, végül csak azt tudom mondani, hogy ha tényleg lemondanak, akkor vigyék magukkal a főnöküket és az egész tehetetlen bandát. De ha lelépnek, nem lesznek hősök, ezt mindenki vésse az eszébe.