Barcelonába is átszivárgott a francia diákforradalom, 14 üzletet fosztottak ki
Meg persze volt pár tucat kisebb tűzeset is, hiszen a közoktatás alulfinanszírozottsága ellen csak lopással, rablással és gyújtogatással lehet tiltakozni.
Az, hogy Franciaországban a nagyvárosok időről időre lángba borulnak, teljesen megszokott. Talán nem kellett volna 1789. július 14-ét megjelölni mint a francia nemzet születésnapját, mert tényleg elhitték, hogy akkor kezdődött a történelem. Azóta pedig képtelenek úgy komoly reformokba kezdeni, ha közben nincs tömeges erőszak. És mint minden forradalomnak, a legújabbnak, a „Lycéens Indignés” névre hallgató diákmozgalomnak is nemzetközinek kell lennie, ezért megpróbáltak Barcelonában is megjavítani a francia közoktatást néhány plazmatévé és márkás ruha eltulajdonításával. Elvégre mások kirablása mozdítja elő a közjót – erről okos francia egyetemisták nyilatkoztak korábban, a párizsi ügymenet kapcsán, akik persze elutasítják az erőszakot, amennyiben azt a rendőrség gyakorolja.
A demonstrációt a közösségi médiában „Instituts Indignats” jelmondattal hirdették meg, ám mindössze 600 főt mozgatott meg. Ők persze roppant fontosnak érezték, hogy Barcelonában fosztogassanak a francia közoktatásban tanulók vélt és valós sérelmei miatt, ezért sötétedéskor nyomban nekiláttak zavarogni. Feketébe öltözve, csuklyával a fejükön szétverték a buszmegállókat, kifosztottak pár üzletet, amit pedig nem tudtak magukkal vinni a társadalmi újraelosztás sajátos értelmezése jegyében, azt felgyújtották. A rohamrendőrök megérkezése után a francia közoktatás jobbításáért küzdők szétszéledtek a Katalónia térhez közeli utcákban, ahol kiscsoportos szemináriumok keretében verekedtek tovább a karhatalom képviselőivel.
A világjobbítás során a párizsi utcaképet idézték meg látványban: barikádokat emeltek, szemeteseket gyújtottak fel, betörték a kirakatokat, a mozdítható tárgyakat pedig társadalmasiasították. Az üzletek ellen folytatott forradalmi erőszak miatt a környék vendéglátóhelyei és boltjai bezártak, a Guardia Urbana pedig korlátozta a bejutást a Katalónia térre, Urquinaonától egészen az Universitatig. Ideiglenesen felfüggesztették a vonatok megállását a Plaça Catalunya állomáson is, miközben a civilek igyekeztek elmenekülni a környékről. A helyi beszámolók szerint végül 14 üzletet fosztottak ki, a rendőrök pedig mintegy száz embert, köztük sok kiskorút vettek őrizetbe. Barcelona polgármestere, Jaume Collboni természetesen elítélte a zavargókat, és bejelentette, hogy a városháza jogi eljárásokban is képviselteti magát, hogy felelősségre vonást és kártérítést követeljen a pusztításért.
