Gyávák vagytok, kékek!

A franciaországi események rávilágítottak egy globális problémára: mindenütt hatalmas gond van a rendőrség fegyelmével, és felkészültségével.

Franciaországban a diákok igenis jogosan kezdtek tüntetni. Olyan követelésekkel álltak elő, amik indokoltak voltak és valóban rendszerszintű problémák kijavítását követelték. Aztán a migrik látták, hogy lehet balhézni, és az iskolafoglaló diákok hátán felkúszva felgyújtották fél párizst és elkezdtek fosztogatni. Ez így szokott lenni.

A rendőrségnek itt tényleg fel kellett lépnie, és tényleg indokolt kényszerítő eszközöket kaptak. Csak időközben kiderült, hogy a zsaruk beszariak. Ahelyett ugyanis, hogy a fosztogató-gyújtogató migránsokat tették volna helyre, egy kicsit elmentek éles fegyverekkel gyerekekre lövöldözni az iskolákban.

Miközben a francia nagyvárosokban gyilkos bandáék garázdálkodnak, addig a kékek tizenöt éveseket csonkítanak meg örök életükre. Velük szemben ugyanis fel mernek lépni, a hordákkal szemben nem.

Nem egyedüli ez a jelenség, és nem csak Franciaországra korlátozódik. Hazánkra is ugyanez a jellemző. Míg a szegregátumokba akkor sem mennek ki, ha éppen mentősökre támadnak a kannibálok, addig a kormány által közellenségnek kikiáltott ellenzéki megmondóembereket és politikusokat akkor is láncra verve visznek a sittre, ha éppen nem csináltak semmit. Ne legyenek kétségeink, ha Magyarországon komolyabb tüntetések robbannak ki, akkor hamarabb kerülnek börtönbe az elégedetlen idős asszonyok, mint azok, akik esetleg bozótvágókéssel kezdenek bandaháborúba, vagy éppen a HÉV-en késelnek utasokat.

A kék az kék, és gyáva, gumibottal és pisztollyal fegyverteleneket még csak-csak elkapnak, de ha valakinél bökő van, azt inkább elkerülik, amíg csak lehet. Persze, tisztelet a kivételnek, nekik ezúton is boldog születésnapot kívánok.

Van a francia eseményeknek még egy érdekes oldala, méghozzá a média pofátlansága. Két oldal látszik itt is, az egyik kiemeli, hogy milyen erőszakosak a tüntetők (származásukat elhallgatva persze), és kisebbíteni a rendőri erőszakot. A másik oldal azt emeli ki, hogy a kegyetlen (valóban az) zsaruk gyerekekre támadnak, de azt már nem teszik hozzá, hogy teszik ezt úgy, hogy az erőszakos bandákat messziről elkerülik.

Baj van itt a fejekben. A rendőrökében és az újságírókéban is. Akiké még rendben van, azok azok a gyerekek, akik számon kérték a francia kormányt (de belőlük meg majd kiverik a normalitást). Szóval, gyávák vagytok kékek...