Az ukrán elnök interjút adott az amerikai FoxNews hírcsatornának és a riporter egyik kérdésre azt válaszolta, hogy hajlandó lenne befejezni a háborút és befagyasztani a jelenlegi frontvonalon. Ez tűszünetet és a tárgyalások újbóli megkezdését jelentené. A kérdés, hogy a Kreml belemenne-e ebbe a tervbe, vagy ragaszkodik a stratégiai célok teljes eléréséhez, azaz „minden oroszok lakta település felszabadításához”?

Zelenszkij ezzel a lépésével lemondana Ukrajna területének nagyjából 25 százalékáról. Igaz jogilag úgy fogalmaznának, hogy a Donbassz és Krím-félsziget Ukrajna részei, de átmenetileg idegen megszállás alatt vannak. Moszkva viszont nem biztos, hogy ezt elfogadja, hiszen az orosz parlament a Duma ezeken országrészeket már hivatalosan az Oroszországi Föderáció részévé nyilvánította. Valamint egy ilyen jogi konstrukció magában hordozná a háború kiújulását is, hiszen Kijev bármikor úgy dönthetne, hogy megpróbája visszafoglalni az elcsatolt területeket. Így nehezebb dolga lenne az USA-nak és az Uniónak, hogy megfelelő biztonsági garanciákat nyújtson Kijevnek.

Mi lenne a nacionalisták reakciója?

Az ukrán nacionalista szervezetek joggal vádolhatnák ezután Zelenszkijt, hogy lemondott közel az ország egy negyedéről. Ez a választások megtartása után a hatalmának elvesztését jelentené. A nacionalisták árulással vádolnák az ukrán társadalom jelentős része pedig a fejére olvasná, hogy miért nem kötött előbb kompromisszumot, mivel akkor százezrek életét lehetett volna megkímélni a fronton. Zelenszkij a helyzet fogságában vergődik. Még abban bízhat, hogy nyugati szövetségesei ismét kinyitják a pénzesládát és ellátják őt fegyverekkel, de a jelenlegi politikai klíma ezt nem igazán teszi lehetővé. Az európai gazdaság romokban, zavargások vannak több országban, így a fókusz elterelődött Ukrajnáról.

Mi lesz a szankciókkal?

Mindenki, aki behatóbban foglalkozik politikával tudja, hogy ez a proxy-háború miről szólt: Oroszországot gazdaságilag és politikailag meg kell gyengíteni. Bizonyos körök az Unión és a NATO-n belül még mindig nem adták fel ezt a tervet, holott eddig zéró az eredménye. A kérdés az, hogy a háború befejezése után mi lesz a szankciós csomagokkal? Részleges vagy teljes feloldás, vagy „büntiből” továbbra is fent lesznek tartva, évekig vagy akár évtizedekig, mint Irán vagy Afganisztán esetében.

Előkészítik a tárgyalásokat

Jurij Usakov az orosz elnök tanácsadója beszámolt a sajtó képviselőinek, hogy Oroszország, az Egyesült Államok és Ukrajna közötti háromoldalú tárgyalások új fordulója november tizedike körül Abu-Dzabiban kerülhet megrendezésre. 

A tárgyalásokat szakértői szinten tervezik lebonyolítani, akárcsak a korábbi találkozókat Abu-Dzabiban és Genfben. A fő téma Oroszország és Ukrajna biztonságának garantálása lesz a konfliktus lezárását követően. Az orosz delegáció összetétele egyelőre nem állapodott meg – „az elnök fog dönteni” – tette hozzá Usakov. Usakov szerint az európai országok komolyabban kezdtek viszonyulni a konfliktus rendezéséhez. Elmondta, hogy az oslói tárgyalásokon az amerikai képviselők „új árnyalatokat érzékeltek” az európaiak viselkedésében, bár ezek a változások Moszkvát nem elégítik ki teljes mértékben.