Németország újrateremti az “Európa Erődöt”!

A Merz nevű senki, aki egyébként ugyanúgy a nagytőke embere, mint ahogy elvileg Adolf is volt, ilyeneket irkál António Costának az EU következő pénzügyi ciklusának költségvetésével kapcsolatban:

„Die Unterstützung der Ukraine ist eine Frage unserer unteilbaren europäischen Sicherheit, und das muss auch für die Lastenteilung bei der Unterstützung gelten.“

vagyis

„Ukrajna támogatása az oszthatatlan európai biztonságunk kérdése, és ennek a támogatás terheinek megosztására is vonatkoznia kell.”

illetve

( A költségvetési tárgyalásoknak) „eine von allen Mitgliedstaaten getragene Lösung gewährleisten [müssen], die ab 2028 eine solide und mehrjährige Finanzierungsperspektive für die Ukraine sicherstellt, einschließlich der bereits aufgelaufenen Zinsverpflichtungen“.

Vagyis

( A költségvetési tárgyalásoknak) „biztosítaniuk kell egy, az összes tagállam által támogatott megoldást, amely 2028-tól kezdődően szilárd, többéves finanszírozási kilátásokat garantál Ukrajna számára, beleértve a már felhalmozódott kamatkötelezettségeket is”.

Merz világossá tette, hogy miután Ukrajna költségvetésében 2027-ben kb. 70 milliárd eurós  hiány van, és az EU ebből  eddig csak kb. 45 milliárdot vállalt (a többit más partnerekkel együtt), és Németország nem kíván ebből aránytalanul nagy terheket vállalni, minden EU tagnak arányosan hozzá kell járulnia Ukrajna finanszírozásához. 

Merz ezt a 2028–2034-es eu-s költségvetéshez elfogadásához köti: csak akkor megy bele a tárgyalásokba/megállapodásba, ha minden tagállam (kivétel nélkül) igazságosan(!) hozzájárul a rés betöméséhez, és nem mellesleg a hosszú távú (2028-tól történő) finanszírozáshoz, beleértve a meglévő 90 milliárdos hitel kamatait is.

Nem csak a német szöveget, hanem ezt a dumát is le kell fordítani emberi nyelvre. Ukrajna finanszírozása egy háború finanszírozását jelenti, egy oroszok elleni háborúét. Ez mindig jól hangzik egy német szájából ugyebár. Merz ugye Németországot újra a kontinens vezető hatalmává kívánja tenni, ahogy azt a programjában világossá is tette. Ezt természetesen nem a gazdaság felpörgetésével vagy az idióta zöldítés racionalizálásával akarja elérni, hanem az oroszok elleni konfrontációval, ami neki és Németországnak alkalmat ad arra, hogy a hadjárat élére álljon. A németek fegyverkeznek, provokálják az oroszokat, de persze nem maguk kívánják lekaszabolni az oroszokat, hanem ebbe bevonnák az összes EU tagot is. A háború mindig egy háborús költségvetéssel kezdődik, jelen esetben azzal, hogy költségvetési értelemben újrafogalmazzák Hitler Európa erődjének gondolatát. Német felfogás szerint Európa összes országának és népének kötelessége részt venni a keleti veszedelem, a bolsevizmus, az oroszok elleni háború finanszírozásában. 

A fegyverkezéssel és az egyéb járulékos költségekkel együtt ennek a háborúnak az ára gyakorlatilag méretében az EU teljes éves költségvetésével vetekszik már, ha nem nagyobb. Ha gazdasági károkat is belevesszük, akkor már a nagyságrendbeli egyezés is kétséges. És ez egy végeleges elköteleződés, hiszen a fényes ukrán győzelem után egy újjáépítési szakasz is következik, amely során a mi pénzünkből a német (esetleg francia, brit és olasz, esetleg spanyol) cégek, az ukrán oligarchákkal szoros együttműködésben revitalizálják Ukrajnát. 

Magyarország és a többi közép-európai állam ezzel nem kicsit válna nettó befizetővé az EU-ban. Ez gyakorlatilag Soros elvtárs “örökkötvényével” egyenértékű kötelezettségvállalás, azt ugye nem lehet visszafizetni, örök időkre kell rá kamatot fizetni. A 90 milliárdos kölcsön kamata nagyjából évi 3 milliárd euró, ennek a finanszírozásában eddig mi nem voltunk benne, de Merz most azt is követeli, hogy a négy kimaradó ország is szálljon be ebbe is. És persze, miután ezt az ukránok sohasem tudják majd visszafizetni, ez a kölcsön is az EU országainak a nyakán marad. 

Direkt nem keresek rá, csak emlékezetből próbálom felidézni, hogy Magyarország milyen tételeket fog elbukni a következő években. Mezőgazdasági támogatások nagy része, helyreállítási kölcsön törlesztése, csak mondom, ennek a pénzügyi terhei is elérnek bennünket, annak ellenére, hogy nem is kaptunk belőle, kohéziós pénzek csökkentése, és persze mindenféle aktív új kötelezettségek, amelyek az ukrán háborúból következnek. Ja és persze a migrációs bírság, meg majd a tényleges migráció költségei. Ezek, és a további hadseregfejlesztés is mind a magyar reálgazdaságból von ki pénzt, úgy hogy a jelenlegi kormány még semmit nem csinált, csak lefeküdt a németeknek, hiszen manapság ez egyet jelent a Brüsszelnek történő becsicskulással. Nem csodálom, hogy az átlag tiszás szavazó nem akarja ezeket minden nap összeadni és így szembesülni az országot érő csapásokkal. A 2027-es költségvetésben persze aztán már elkezdődik a magyar lakosság pénzeinek elcsatornázása is.

És ami a legkellemetlenebb, újra teret nyer a “titkos diplomácia” a kormányzat nem igazán hozza nyilvánosságra miben is állapodik meg a nagyobb hatalmakkal, például a németekkel. Merz azt mondta ki, hogy mindenkinek a német politikai akaratot kell követnie, másolnia és természetesen finanszíroznia. Az életünket és a jövőnket érintő döntések közül egyre több kerül Berlinbe és Brüsszelbe, ahogy a pénzünkből is. 

(A fotó képernyőkép)