Örökös uniós bolyongás, Kaja nélkül — Még el sem kezdődött a tárgyalás, máris vesztett Brüsszel a pozíciójából

Úgy tűnik, Kaja Kallasnak lassan nemcsak Moszkvával, hanem Brüsszellel is meggyűlik a baja: az ukrajnai béketárgyalásokból ugyanis elegánsan kihagyták az unió külügyi főképviselőjét, aki most szerződésekkel hadonászva követeli vissza a neki járó helyet. Miközben az európai külügyminiszterek sértődötten keresik a mikrofonjukat, a nagyhatalmak inkább a nemzetbiztonsági tanácsadókra bízzák a valódi egyeztetéseket. Kallas pedig, miután rájött, hogy ezúttal nem ő diktálja a menetrendet, már Moszkvának szánt engedményekről is hajlandó beszélni. Csakhogy az uniós diplomácia háza táján nem csupán a személyes ambíciók, hanem a hatalmi játszmák is egyre látványosabban borítják az asztalt. És még el sem kezdődött igazán a béketárgyalás.
Potyognak a könnyei több uniós külügyminiszternek, na és persze Kaja Kallasnak, miután António Costa, az Európai Tanács elnöke a múlt héten Dublinban bejelentette, hogy az Európai Uniót Franciaország, Németország, Lengyelország, Olaszország és az Egyesült Királyság nemzetbiztonsági tanácsadói, valamint az Európai Bizottság és a Tanács politikusai képviselik. Kallast, az EU főképviselőjét — aki korábban többször is Oroszországba akart masírozni, csak úgy — ez rosszul érintette, majd közölte, szerződések szerint is neki kéne képviselni a békedelegációt.
Szegény végrehajtók panaszai
„Vegyétek elő a szerződéseket, és olvassátok el azokat. Ki foglalkozik a biztonsági és külpolitikai kérdésekkel? Tehát, ahogy mindig mondjuk a partnereinknek, a jogállamiság Európában valójában a szerződésekben rejlik... Kiállok a szavaim mellett. És készen állok arra is, hogy ezt a munkát [a tárgyalást] elvégezzem.”
– mondta Brüsszelben az újságíróknak Kallas, amikor arról kérdezték, hogy hiányzott-e a tárgyalócsoportból, amely évtizedek óta a legnagyobb biztonsági válságról tárgyal.
A spanyol és litván külügyminiszternek sem tetszett, hogy ők is ki lettek hagyva a delegációból, különösen utóbbi viselte nehezen ezt szemmel láthatóan.
„Európának egyetlen hangra van szüksége. Nem beszélhetünk 27 mikrofonnal. Szükségünk van egyre, és ehhez egyértelmű mandátumra, egyértelmű eljárásokra van szükségünk arra vonatkozóan, hogyan állapodunk meg a közös álláspontunkról”
– hangoztatta Kęstutis Budrys litván külügyminiszter.
Kallasban már senki nem bízik
Hogy Kaja Kallas miért nem lehet tagja a delegációnak, arról beszéljenek a tények. Az észt politikusasszony többször verte ki a biztosítékot Donald Trumpnál, egyszer akkor, amikor elutasította az amerikai elnök krími megállapodást előkészítő béketervét még másfél éve. Ebben a 2014-ben megszállt Krímet Oroszország kapta volna meg, Ukrajnának pedig le kellett volna mondania esetleges NATO-tagságáról.
Moszkva pedig már nemzetközi elfogatóparancsot is adott ki ellene, amikor Kallas észt kormányfőként Javelin rakétákkal támogatta Ukrajnát, letartóztatási parancsot kért orosz parancsnokok ellen, és – sajnos nem vicc – az egész orosz lakosságot hibáztatta a háborúért.
Egy ilyen múlttal talán nem meglepő, hogy senki nem kér belőle. És örüljön, hogy a fokozott diplomáciai feszültség közepette olcsón megúszta.
Az is igaz, hogy sok tisztviselő egyszerűen azzal magyarázza Kallas kimaradását, hogy a tárgyaló csapatot szándékosan nemzetbiztonsági tisztviselők alkotják, akik közvetlenül a vezetőknek jelentenek, és emiatt sem vett részt a legutóbbi tárgyalásokon Marco Rubio amerikai vagy Szergej Lavrov orosz külügyminiszter sem. Ám nyilvánvaló, hogy a döntésben közrejátszhat Kallas szerepe is, s pozíciója maradék renoméját meg kell őrizni.
A Politicónak nyilatkozó diplomaták szerint az, hogy külügyminiszterek helyett közvetlenül jelentő küldöttek vesznek részt a tárgyalásokban, nem a véletlen műve.
„Ez egy megatrend része, amely ellen nehéz küzdeni. Egyre több olyan nemzetközi kérdést, amelyet korábban a külügyminiszterek kezeltek, ma miniszterelnökök vagy elnökök kezelnek.
Kallas és az EU külügyminiszterei számára a kulcs az, hogy relevánsnak találják a kérdéseket geopolitikai stratégiai perspektíva nyújtásával, még akkor is, ha nem konzultálnak közvetlenül velük”
– mondta az egyik diplomata.
Már Brüsszelben sem viselik el az uniós főképviselőt
Miután Kallas realizálta, hogy sok babér nem terem sem neki, sem az európai külügyminisztereknek, hirtelen hangnemet váltott, és hétfőn már saját tervezetet mutatott be, amelyben már szavai szerint megjelentek bizonyos “engedmények” is Oroszországnak.
Hogy ezek miféle “engedmények," csak a következő hetekben mutatják majd be, addig pedig az európai tárgyalócsoport emésztgetheti Kallasék legújabb agymenését, hogy vért izzadva érjenek el valamilyen eredményt a következő, Abu-Dzabiban tartandó tárgyalásra. Persze csak akkor, ha az uniós álláspont kidolgozásának jogkörét Ursula von der Leyenék meghagyják Kallasnak.
Az Európai Bizottság elnöke ugyanis nagyrészt átvette az EU és Izrael közötti kapcsolatok irányítását is, elvéve a területet Kallastól.
Ráadásul jelentősen átalakítanák az Európai Külügyi Szolgálatot (EKSZ) is, amely nemcsak a szuverén politikára törekvő nemzetállamokra nézve hátrány, de Kallaséknak is. Az EKSZ az Európai Unió diplomáciai testülete, amely végrehajtó és koordináló jogkörrel bír, de önálló külpolitikai döntéshozói hatalma nincs. Befolyása jelentős az uniós álláspontok összehangolásában és a globális képviseletben, ugyanakkor a tagállamok egyhangú döntései szigorúan korlátozzák.
Ez pedig zavarja az unió két nagyhatalmát, Franciaországot és Németországot, amelyek vezetői teljesen, a vétó lehetőségét megszüntetve integrálnák Ursula von der Leyenék alá.
Az uniós tárgyalói képviselet kérdését továbbá az is roppantmód megzavarja, hogy amíg az amerikai küldöttek a múlt héten kijelentették, Oroszország nyitott az európai képviselethez, addig a Kreml hétfőn azt közölte, hogy ilyen megállapodás nem született.
Vagyis még el sem utaztak az uniós küldöttek, mind az Európai Unió egésze, mind Kaja Kallas helyzete jelentősen romlott. És hol van még a vége.





