Aranykonvoj-ügy: négy év alatt összesen húszmilliárd euró vándorolt Ukrajnába

Miután a magyar hatóságok márciusban megállították az úgynevezett ukrán aranykonvojt, az Osztrák Szabadságpárt parlamenti kérdésekkel fordult az osztrák kormányhoz. Ekkor kiderült, hogy több mint ezer alkalommal szállítottak készpénzt és aranyat Ausztriából Magyarországon keresztül Ukrajnába 2022 óta, a szállítmányok összértéke pedig elérhette a húszmilliárd eurót – állította Christian Hafenecker, az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) főtitkára a Hír TV-nek adott interjújában.

A politikus elmondta, a szállítmányokban euró- és dollárbankjegyek, valamint aranyrudak voltak. A teljes értékük az általa ismertetett adatok szerint mintegy húszmilliárd eurónak felelhetett meg. Hafenecker különösen azt kifogásolta, hogy az osztrák szövetségi kormány a parlamenti kérdéseire adott válaszában állítása szerint nem tudta megnevezni sem a pénz feladóját, sem annak végső címzettjét. A politikus szerint nehezen érthető, hogy miközben az Európai Unió rendkívül szigorú pénzmosás elleni szabályokat alkalmaz, ilyen hatalmas értékű szállítmányok haladhatnak át több országon anélkül, hogy a nyilvánosság számára ismert lenne azok eredete és rendeltetése. Hozzátette, hogy az ügy Ausztriában is jelentős sajtóvisszhangot váltott ki, az ország egyik legnagyobb napilapja címlapon foglalkozott vele. 

Hafenecker egy másik, szintén tisztázatlan szállítmányról is beszélt, amely Ukrajnából indult, és Ausztrián keresztül Svájcba tartott. A politikus szerint az FPÖ birtokába került az ukrán nagykövetség osztrák külügyminisztériumnak címzett diplomáciai jegyzéke.

A dokumentumban az ukrán fél állítólag azt kérte, hogy a kétszáz kilogrammos, különleges rakományt az osztrák hatóságok ne állítsák meg, ne ellenőrizzék, és ne indítsanak vele kapcsolatban további vizsgálatokat. Hafenecker hangsúlyozta, hogy a szállítmány pontos tartalma továbbra sem ismert. Felvetette, hogy akár katonai vagy titkosszolgálati kommunikációs eszközöket is szállíthattak, de azt sem zárta ki, hogy a rakományban készpénz vagy arany volt. A főtitkár arra is felhívta a figyelmet, hogy a szállítás időpontja egybeesett a davosi Világgazdasági Fórummal, amelyen ukrán delegáció is részt vett. Szerinte további kérdéseket vet fel, hogy a rakomány Svájcba tartott, ahol jelentős banki, széfszolgáltatási és aranykereskedelmi infrastruktúra működik.

Hafenecker azt szeretné megtudni, pontosan mit szállítottak, milyen céllal és kinek a megbízásából.  Az FPÖ főtitkára közölte, hogy pártja nem tekinti lezártnak az ügyet. További parlamenti kérdéseket kívánnak benyújtani az osztrák külügyminisztériumhoz, pénzügyminisztériumhoz és belügyminisztériumhoz. A politikus szerint Ausztriának szuverén államként joga van tudni, milyen rakományok haladnak át a területén, különösen akkor, ha azok jelentős pénzügyi vagy akár nemzetbiztonsági kockázatot hordozhatnak. Hangsúlyozta, hogy a kétszáz kilogrammos szállítmány esetében azt sem tudják, jelentett-e bármilyen veszélyt az osztrák lakosságra. Az FPÖ ezért a jövőben szigorúbb ellenőrzéseket, a korábbi szállítmányokkal kapcsolatos információk nyilvánosságra hozatalát és a parlament megfelelő tájékoztatását követeli. 

A Hír TV az Ausztriából Ukrajnába tartó, Magyarországon megállított pénzszállító konvoj ügyéről is kérdezte a politikust. Hafenecker elmondta, hogy éppen a magyar hatóságok fellépése irányította rá az FPÖ figyelmét a rendszeres pénzszállításokra. A politikus szerint a magyar intézkedésnek köszönhetően derült fény arra, hogy nem egyetlen szállítmányról, hanem több mint ezer hasonló fuvarról lehet szó. Úgy fogalmazott, hogy ezért hálásnak kell lenni Orbán Viktornak és korábbi kormányának, amiért láthatóvá tette az ügyet. Az FPÖ addig kívánja napirenden tartani az ügyet, amíg nem kapnak megnyugtató válaszokat a pénz- és aranyszállítmányok eredetére, céljára és címzet