Az Európai Bizottság gazdasági kilábalást lát Magyarországon, miközben még jövő évi költségvetésünk sincs

Miközben a héten megkezdődött a jövő évi költségvetés tárgyalása a magyar Parlamentben, váratlan segítsége érkezett a kormánynak a költségvetési számok alátámasztására: az Európai Bizottság kedden közzétette legfrissebb előrejelzését és több, mint biztató növekedési kilátásokat helyez kilátásba a magyar gazdaságról.
Sőt, egyenesen a "kilábalás" gazdaságpolitikáját vetíti előre. Azonban, ha elmerülünk a Bizottság jósnői által összeállított számokban hamar kiderül, az elemzés egy súlyos feltételekhez kötött forgatókönyvet vázol. Ez lenne a kilábalás? Aligha.
A Bizottság szerint beindul a gazdasági növekedés annak ellenére, hogy idén számos beruházás elmaradt, de azonban jövőre - állítja az elemzés - a beruházások visszatérhetnek, bár azt nem részletezi, minek köszönhetően, de mi sejtjük: az úgynevezett "befektetői bizalom" helyreállítása miatt. A győzelmi jelentés szerint az export majd bírja a külső nyomást, miközben a tetemes költségvetési hiány csökken, bár beismerik, így is elég magasan marad. Miként az államadósság a Bizottság előrejelzése szerint 2028-ra a GDP 78,2%-ára emelkedhet. Szóval a Bizottság szerint ez a kilábalás gazdaságpolitikája. Aligha.
Súlyosan ellentmond a szép terveknek, hogy még a bizottság szerint is komoly emelkedést fog mutatni a magyar költségvetési hiány, amely 2026-ban a GDP 7,3 százalékára emelkedik. Ez jelentős romlás a 2025-ös 4,7 százalékhoz képest. Természetesen erre is megvan a válasz, ugyanis az Orbán-kormány jóléti intézkedéseire és juttatásaira fogják a hiány növekedését.
A Bizottság azonban igyekszik nagyon pozitív maradni a tiszás tervekkel kapcsolatban, hiszen 2026-ra 1,8 százalékos, 2027-re 2,8 százalékos, 2028-ra pedig 2,9 százalékos gazdasági növekedést vár, amely ugyan nem valami kimagasló, ám mégis úgy tűnik, túlságosan derűlátó.
Ugyanis, a Bizottság növekedési magyarázatában van egy lényeges árnyalat: az elmaradt, vagy leállított beruházások helyreállását is a növekedés egyik támaszaként említi, a részletes elemzés viszont azt állítja, hogy idén a beruházások még csökkenhetnek, főként az állami beruházások visszafogása miatt. A fordulatot tehát nem 2026-ra, hanem inkább a későbbi évekre várja. Ez nem feltétlenül ellentmondás, de a feltételes, késleltetett beruházási élénkülést úgy írják körül, mintha azokon a szerződéseken már megszáradt volna a pecsét. De ezek csak feltételezések.
A jövő évre tett hiányban 2,1 % javulást prognosztizál a Bizottság, aminek az alapját a 2026-os átmeneti kiadások, minisztériumi kiadáscsökkentések jelentik, bevételi oldalon pedig a most bejelentett adóemelések. Ezért a hiány mérséklődése nem azt jelenti, hogy a költségvetési helyzet tartósan és problémamentesen helyreállt volna. Így nem is meglepő, hogy a Bizottság saját előrejelzése szerint a deficit 2028-ban is 5% fölött marad.
A Bizottság szerint a bérek emelkedése, a foglalkoztatás, az alacsonyabb keresetűek adócsökkentése és a szociális juttatások növekedése támogathatja a lakossági vásárlóerőt. A foglalkoztatás szerintük 2026-ban 0,4 százalékkal növekedhet, a munkanélküliség 2026-ban 4,6 százalék körül alakulhat, majd 2028-ra a nagy jósgömb szerint 4 százalékra csökkenhet. Érdekes, hogy ezt miből számolták ki, hiszen az eddigi rekordalacsony munkanélküliségi ráta a Tisza-kormány alatt kezdett el rohamosan növekedni, és egyelőre ez a folyamat látszik folytatódni. Újabb elbocsátásokat terveznek a munkavállalók a felmérések szerint, ám a Bizottság marad a hurráoptimizusnál ebben a szegmensben is.
Ugyanakkor a dokumentum 2027-re új, hiánynövelő intézkedéseket is említ: a közszolgálati béremeléseket, magasabb családi támogatást, adócsökkentést az alacsony keresetűeknek és nyugdíjemeléseket. A kérdés az, hogy a tervezett kiadáscsökkentések és bevételnövelések ténylegesen megvalósulnak-e, illetve milyen hatással lesznek a fogyasztásra, a beruházásra és a gazdasági növekedésre. Ráadásul a Bizottság maga is újabb inflációs gyorsulást vár 2027-re, és súlyos energiaár-emelkedést jelez 2028-ra.
A Bizottság az autóipari új összeszerelő kapacitásoktól exportnövekedést vár, miközben maga is lehetséges kockázatként említi az autóipar és az elektronikai ágazat gyengélkedését, a külső kereslet mérséklődését, valamint a magyar versenyképesség romlását. Vagyis az export nem egy biztos hajtóerő, hanem olyan feltétel, amelynek a teljesülése bizonytalan. Hasonlóképp a beruházási élénkülés: az elemzés ezt részben az üzleti bizalom javulásához és az uniós forrásokhoz való hozzáféréshez köti. Ezzel kapcsolatban a dokumentum nem részletezi, hogy pontosan mennyi forrás érhető el, mikor érkezik meg, és mekkora tényleges beruházást vált ki.
Kép forrása: EUMETSAT
Kapcsolódó cikkek
-
Ilyenre még Gyurcsány sem vetemedett - Megsemmisítő költségvetési elvonások a nemzetpolitika területén
-
Ha der Mann férfi lenne, nem menekülne ki az exasszonyka új párjának felszólalása elől
-
Költségvetést tárgyalt volna a parlament, de egyelőre csak Seszták milliárdjairól ordítoznak
-
Nagy István: jövőre bajban lesz a mezőgazdaság




