Nagy István: jövőre bajban lesz a mezőgazdaság

A magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar egyszerre szembesül jövedelmezőségi, finanszírozási és szerkezeti kihívásokkal. Ehhez képest a jövő évi költségvetésben az agrártárca kiadási kerete csökken, a nemzeti agrártámogatások pedig stagnálnak. Az új adóterhek ráadásul tovább ronthatják a gazdálkodók mozgásterét. Nagy István korábbi agrárminiszter a Magyar Nemzetben felhívta a figyelmet, több ágazatban veszélyben van a gazdálkodás folyamatossága.
A gazdálkodók számára a támogatások nem egyszerűen költségvetési tételek – magyarázta Nagy István. A kiszámítható finanszírozás sok esetben a termelés fenntartásának, a munkahelyek megőrzésének, a beruházások megvalósításának és a versenyképesség javításának feltétele. A gazdálkodóknak nem elég tudniuk, hogy a következő évben mekkora összegek szerepelnek az állami költségvetésben. Azt is látniuk kell, milyen támogatásokhoz juthatnak hozzá, milyen fejlesztéseket indíthatnak el, és milyen segítségre számíthatnak, ha a piaci vagy természeti körülmények veszélyeztetik a megélhetésüket – fejtette ki az egykori miniszter.
A magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar egyszerre szembesül jövedelmezőségi, finanszírozási és szerkezeti kihívásokkal. Az aszály, a szélsőséges időjárás, az állatbetegségek, a kedvezőtlen piaci árak és az emelkedő termelési költségek több ágazatban is veszélyeztetik a gazdálkodás folyamatosságát. Nagy István szerint ebben a helyzetben a 2027-es költségvetés megítélésének legfontosabb kérdése, hogy a rendelkezésre álló források képesek-e megőrizni a termelési kapacitásokat, stabilizálni a gazdaságok pénzügyi helyzetét, és biztosítani a következő évek fejlesztéseit.
A 2027-es költségvetésben már látszik három alapvető probléma: az ágazati válságok kezelésének hiányosságai, a költségvetési források szerkezetének változása, valamint a gazdálkodókat érintő új pénzügyi és adózási kockázatok – ismertette. A különböző ágazatok nehézségei eltérőek, de közös bennük, hogy a termelés fenntartásához azonnali likviditásra, a hosszú távú versenyképességhez pedig kiszámítható beruházási lehetőségekre van szükség.
Nagy István szerint a legsürgetőbb feladat a működés finanszírozásának biztosítása azokban az ágazatokban, ahol a bevételek tartósan elmaradnak a termelési költségektől. Ehhez képest a 2026 októberében módosított előirányzatok és a 2027-es költségvetési javaslat összehasonlítása alapján az agrártárca kiadási kerete csökken, a nemzeti agrártámogatások stagnálnak. Az új adóterhek tovább ronthatják a gazdálkodók mozgásterét. „Nem egyszerűen arról kell döntenünk, hogy mennyit költünk a mezőgazdaságra 2027-ben. Arról is döntenünk kell, milyen magyar mezőgazdaságot, milyen élelmiszeripart és milyen vidéki Magyarországot szeretnénk látni öt vagy tíz év múlva” – tette hozzá.




