Veszélybe kerülhetnek a magyar többségű települések Erdélyben a készülő reform miatt

Közigazgatási reformra készül a Romániában néhány hete kormányra került Szociáldemokrata Párt (PSD), a kiszivárgó elképzelések elfogadhatatlanok a magyarság számára – írja az Index.hu. Arról van szó, hogy összevonnának településeket és megyéket, ezzel veszélyeztetve a magyar közigazgatást, egyben jelentősen csökkenhenne a magyar lakosság aránya.
Az elképzelés különösen érzékenyen érintheti az erdélyi magyarságot, mivel az összevonások következtében több közigazgatási egységben jelentősen csökkenhetne a magyar lakosság aránya. Ez a magyar közösségek politikai képviseletére és az anyanyelvhasználati jogok érvényesítésére is hatással lehetne.
Horváth Anna, az RMDSZ önkormányzatokért felelős ügyvezető alelnöke az Indexnek nyilatkozva hangsúlyozta: egyelőre semmiféle írásos tervezet nem készült, a kiszivárgó elképzelések azonban elfogadhatatlanok a magyarság számára. A PSD azzal indokolja a közigazgatási reform szükségességét, hogy a kisebb települések jelentős része nem képes önállóan fenntartani magát, működésük pedig aránytalanul nagy terhet ró az állami költségvetésre. A párt eredetileg az 1500 főnél kisebb települések összevonását vetette fel, a hét elején azonban már a 3000 fős lakosságszám jelent meg lehetséges határként. Horváth Anna szerint időközben az 5000 fős határ is felmerült, amelynek alkalmazása a romániai önkormányzatok mintegy háromnegyedének megszűnését eredményezné. Horváth Anna szerint a közigazgatási reform összetett szakmai kérdés, amelyet alapos előkészítés és társadalmi egyeztetés nélkül nem lehet felelősen végrehajtani.
A politikus számítása szerint már az 1500 fős határ alkalmazása is 429 település beolvasztásával járna, amelyek közül 53 magyarlakta, 30-at pedig jelenleg magyar polgármester vezet. Az ügyvezető alelnök szerint az elmúlt évtizedek tapasztalatai azt mutatják, hogy a települések önállósodása sok esetben infrastrukturális fejlődést, új beruházásokat és kedvezőbb demográfiai folyamatokat eredményezett.
Dragoș Benea, a PSD alelnöke, a reform kidolgozásával megbízott munkacsoport vezetője szerint a megyerendszer átalakítására is szükség van, ugyancsak összevonások révén. Eszerint Hargita megyét Maros megyébe, Kovásznát Brassóba, Szatmárt Biharba, Aradot pedig Temes megyébe olvasztanák be. Semmilyen olyan kezdeményezést nem támogatunk, amely megyei szinten kisebbségbe szorítja Székelyföld magyar közösségeit, vagy rontja a partiumi magyarság arányát az ottani megyékben. Ez számunkra vörös vonal. A parlamentáris demokrácia minden eszközével küzdeni fogunk az ilyen törekvésekkel szemben – jelentette ki.
A tervezett összevonások azonban a román politikusok körében is heves ellenállásba ütköztek. Vladimir Petrut, a Máramaros megyei Kapnikbánya (Cavnic) nemzeti liberális párti polgármestere az Antena 3 televíziónak kijelentette: ha a reform során megszüntetik települése városi rangját, vagy Máramaros megyét más megyébe olvasztják, népszavazást kezdeményeznek a Romániától való elszakadásról – számolt be róla a Krónika.


