Baranyi Krisztina: Karácsony „hátba szúrta” a kerületeket

PS_20261030_006_foto_Revans.JPG
20261030 Budapest Közgyűlés, Baranyi Krisztina fotó: Pesti Balázs

A ferencvárosi polgármester szerint a kerületek nem kaptak valódi lehetőséget arra, hogy érdemben beleszóljanak a fővárosi parkolás átvételéről szóló törvényjavaslatba, ezért továbbra is újratárgyalást követelnek. Baranyi Krisztina szerint az önkormányzatok jó része többet várt a Tisza-kormánytól. „Azt hittük jobb lesz, de nem lett, sőt…”- mondta a Népszabadságban, hozzátette, úgy érzi „főnök-beosztotti” viszony van a kormány és az önkormányzatok között. Karácsony Gergely főpolgármesterről is hosszasan beszélt kijelentve, nincs már mögötte az a támogatói tömb, ami az előző ciklus végén megvolt.


Baranyi szerint a kormányváltás után az önkormányzatok joggal remélhették, hogy a korábbi alá-fölérendeltségi viszony helyét partneri együttműködés veszi át. A törvényben rögzített egyeztető fórumoknak – például a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsának – éppen az lenne a szerepük, hogy a döntéseket szakmai viták és egyeztetések előzzék meg. Ehhez képest az önkormányzatok működését befolyásoló szabályok éjszakai törvénycsomagban jelentek meg, amit Baranyi a Fidesz-kormányzás gyakorlatára emlékeztető eljárásnak nevezett.

A ferencvárosi polgármester különösen élesen bírálta Karácsony Gergelyt. Azt mondta, a főpolgármester „egy kényes ügyben szúrta hátba a polgármestereket”, és ezzel lerombolta az évek alatt kialakult bizalmat. Baranyi szerint a kerületek korábban politikai és pénzügyi áldozatokat is vállaltak azért, hogy a főváros működőképes maradjon, most pedig úgy érzik, hogy a kormányváltás után az első adandó alkalommal ellenük fordult a városvezetés. „Ha ez az einstand, vagy éppen a BKK államosítása az Orbán-kormány alatt történt volna, már a Karmelitát ostromolnánk a főpolgármester vezetésével” – fogalmazott.

A vita Baranyi szerint kezdetben a hatékonyabb üzemeltetésről és a parkolás forgalomszabályozási szerepéről szólt, ám a kerületek kérdéseire adott válaszokból fokozatosan az rajzolódott ki, hogy a fővárosnak elsősorban a bevételre van szüksége. A polgármester úgy véli, a kerületek pénzének elvonása nem oldja meg Budapest alapvető pénzügyi problémáit. A parkolási bevételek kiesése ráadásul egyes kerületek működését is veszélyeztetheti; példaként a VIII. kerületet említette.

Baranyi szerint a kerületek azt is vizsgálják, mennyit költöttek 2019 óta olyan feladatokra, amelyeket álláspontjuk szerint a fővárosnak kellett volna ellátnia. Több önkormányzat már határozatban jelezte, hogy kiszámlázná ezeket a kiadásokat a fővárosnak; az összegek összesítve a tízmilliárd forintot is meghaladhatják. A főpolgármesterrel szembeni bizalmi válság ezért túlmutat a parkoláson: Baranyi úgy fogalmazott, hogy „nincs egység a főpolgármester mögött”, és a támogatói tömb is meggyengült.

A kerületek a parkolási bevételek mellett az idegenforgalmi adó és a forrásmegosztás ügyét is vitatják. Baranyi szerint a kerületektől újabb bevételeket elvonó megoldások nem rendezik Budapest pénzügyi helyzetét, csak egymás ellen fordítják a városrészeket. A fővárosnak szerinte nem a kerületek „megkopasztásával”, hanem a kormánnyal folytatott érdemi egyeztetéssel kellene megoldást keresnie.

A törvénymódosítás tehát előrelépést jelenthet a parkolás fővárosi kezelésében, de a pénzügyi és önkormányzati konfliktust nem oldja fel. Baranyi azt ígéri, hogy a következő egyeztetéseken ismét napirendre veszi az ügyet. Azt várja, hogy a kerületek álláspontját ne lehessen egyszerűen félresöpörni – és hogy a főváros vezetése ne kész tények elé állítsa azokat az önkormányzatokat, amelyekkel elvileg együtt kellene működnie.