Miért nem akarja Kongó, hogy az EU migránsokat toloncoljon Ruandába?

Öt EU-tagállam szeretné átadni Ruandának azokat a migránsokat, akiknek el kell hagyniuk az EU-t. A szomszédos Kongó azonban veszélyes megállapodásra figyelmeztet. A brüsszeli pénzek hadurak zsebébe folynának és a kongói polgárháborút finanszíroznák.
A Kongói Demokratikus Köztársaság felszólította Németországot és négy másik EU-tagállamot, hogy vizsgálják felül a ruandai kitoloncolási központtal kapcsolatos terveiket. Thérèse Kayikwamba Wagner kongói külügyminiszter attól tart, hogy a szomszédos országnak nyújtott európai kifizetések közvetve finanszírozhatják a harcokat Kelet-Kongóban. „Elítéljük ezt a partnerséget” – mondta a Süddeutsche Zeitungnak. Kritikája alapvető kérdést vet fel: Mi történik, ha Európa migrációs politikájának érvényesítése érdekében fizet egy olyan államnak, amelyet az ENSZ egy véres háború támogatásával vádol?
EU-s migrációs központ terve Ruandában
Németország, Ausztria, Dánia, Görögország és Hollandia számára Ruanda potenciális megoldást jelent egy évek óta megoldatlan problémára. Az ország elhagyására kötelezett migránsokat gyakran nem lehet kitoloncolni, mert származási országaik nem hajlandók visszafogadni őket. Az öt ország ezért 2027-től úgynevezett „visszaküldési központok” működtetését tervezi, ahová a migránsokat akkor is oda lehet szállítani, ha nincs személyes kapcsolatuk Ruandával. Paul Kagame elnök kormánya számára ez jelentős többletbevétel lehetőségét kínálja. Kongó számára azonban maga ez a pénz is problémává válhat.
Miért fél Ruanda szomszédja egy újabb pénzáramlástól?
A háttér a Kongói Demokratikus Köztársaság keleti részén található, ahol az M23 lázadó csoport évek óta harcol a kinshasai kormánnyal. 2025 elején elfoglalták a régió két legfontosabb városát, Gomát és Bukavut. Azóta a lázadók nagy területeket ellenőriznek, beleértve az erőforrásokban gazdag régiókat is. Az ENSZ azzal vádolja Ruandát, hogy katonákkal, fegyverekkel és logisztikai támogatással látja el az M23-at. Az ENSZ szakértői azt is megállapították, hogy Kigali jelentős befolyást gyakorol a lázadó vezetésre. Ruanda a katonai jelenlétét a kongói fegyveres hutu törzs béli csoportok, különösen az FDLR által jelentett biztonsági fenyegetéssel indokolja.
Az ENSZ is beavatkozással vádolja Ruandát
Kayikwamba Wagner több mint 10 000 ruandai katonáról beszél kongói területen. Azt állítja, hogy Ruanda beavatkozása destabilizálja az országát, és hogy a civil lakosságot gyilkosságoknak, kínzásoknak és kitelepítéseknek vetik alá. Ezek a vádak nem kizárólag Kinshasából származnak. Emberi jogi szervezetek az M23 és a ruandai fegyveres erők által elkövetett súlyos bűncselekményeket is dokumentáltak. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa többször is felszólította Ruandát, hogy vonja ki csapatait és vessen véget a lázadók támogatásának. Az USA kormánya is szankciók alá vonta a ruandai fegyveres erőket a kongói beavatkozás miatt.
Kapcsolódó cikkek
-
Brexit elméletben, brit visszatérés a gyakorlatban – Csak a külső partnerek számítanak az EU-nak?
-
A három nagy találkozóján Putyin képviselte Európát
-
Migrációs vészhelyzet a Kanári-szigeteken: ezrek érkeztek néhány nap alatt, rekordot döntött az emberáradat!
-
Már az EU-t is beengedné Putyin a béketárgyalásokra





