Robert Pattinson lett James Bond – Kis lépés az emberiségnek, nagy lépés a normalitásnak

Döbbenetes hírt jelentett be az Amazon, Robert Pattinson lesz a következő James Bond. Vagyis – döbbenjünk meg! – újra fehér, ciszheteró férfiak csinálnak filmet fehér, ciszheteró férfiak főszereplésével fehér, ciszheteró férfiaknak, meg a csajaiknak, akiket elvisznek moziba. Mennyire jó, hogy alakul nekünk újra egy igazunkvolt-kártya!
Oké, a lead erős, de mégis, néhány éve még így foglalták volna össze a történteket azok az akadémiai és egyéb felesleges címzetes rendek, akiknek már egy fehér férfi főszereplőt is társadalmi igazságtalanságként számoltak el, és nekiálltak tiltakozni az összes mozis rendezvényen, legfőképpen az Oscar-díjátadón. Most pedig itt állunk, 2026 novemberében, és Hollywood egyik legértékesebb franchise-át egy negyvenéves, jóképű, fehér brit férfinak adták. És sehol egy Vérő Mera, aki kettéharapná dühében a patriarchátus kerítését.
Kijelenthetjük, hogy az inga ugyan nem visszanyalt, de legalább konkrétan visszalendült a nyugalmi állapotába, ahonnan kár volt kimozdítani. Nekünk amúgy ez jó, nem hiányoltuk az Akarat diadalát. És tök jó, James Bondot ismét egy olyan férfi alakítja, akit az eredeti karakter megalkotója, Ian Fleming is minden különösebb magyarázkodás nélkül el tudott volna képzelni a szerepben. Brit, férfi, elegáns, jóképű, és szemmel láthatóan nem jelent számára leküzdhetetlen akadályt egy szmoking és egy vagina. Fleming természetesen nem Robert Pattinsont írta meg, de legalább nem kell majd három különleges szakértői bizottságnak és két intimitás-koordinátornak megmagyaráznia, hogy az új Bond miért keverve akarja a vodkát, nem kiverve.
Pattinson gyakorlatilag megtestesíti mindazt, amit a kulturális progresszió legharciasabb képviselői néhány évvel ezelőtt hajlamosak volt a toxikus férfiasság gyűlöletes maradványának tekinteni. Egy olyan szerepben, ami nem is írja át a brit titkosszolgálat gyarmati örökségét, mielőtt kiiktatna egy világuralomra törő törpe főgecit.
Az Amazon döntése egyértelmű, a stúdió világsztárt akart, nem pedig egy olyan színészt, akinek a kiválasztását utóbb negyvenoldalas sokszínűségi jelentésben kell megindokolni. És ami az egészben a legfontosabb, ebből nem lett bajuk! Nem kellett rendkívüli sajtótájékoztatót tartaniuk arról, hogy miért nem egy leszbikus workshop reprezentációs-áldozati totója nyerte meg a szerepet.
És hol vannak a tiltakozók? Hol vannak a tüntetések, amelyek követelik, hogy a rabszolgaságot, a nők történelmi elnyomását és az összes társadalmi igazságtalanságot most végre egy fekete, leszbikus, törpenövésű James Bonddal kelljen jóvátenni?
Hol vannak a petíciók?
Sehol.
A woke-nak hivatalosan is vége. Legalábbis abban formában, amely szerint egy történet szereplőinek identitása fontosabb szempont a történetnél.
Dőljünk hátra, Robert Pattinson lesz James Bond, Denis Villeneuve rendezi, Steven Knight írja a forgatókönyvet, és talán még az is előfordulhat, hogy a moziba járókat ideológiai képzés helyett egyszerűen csak szórakoztatni fogják a filmek.
Kis lépés az emberiségnek, nagy lépés a normalitásnak.
(Ps: Sean Connery óta az összes Bond egy gyenge buzzancs hamisítvány.)


