Senki nem akar bosszúszomjas idegeneknek dolgozni

Az, hogy nagyon sokan nem akarnak, nem hajlandók a Tisza kormánynak, Magyar Péternek, a minisztériumokban dolgozni, az a magyar szakemberek, gazdasági vezetők józan, reális helyzetértékelését mutatja. Na meg azt, hogy valójában mennyire volt igazán tiszás a magyar társadalom akkori ellenzéki, a Fidesz ellen szavazó része. Olyan emberek nem hajlandók a Tiszának dolgozni, akik minden bizonnyal a “változásra” szavaztak.

Ennek a távolságtartásnak természetesen sok oka van, kezdve azzal, hogy a kicsit is normális emberek eleve nem akarnak olyan konfrontációk frontvonalába kerülni, amelyet nem uralnak. Akinek van normális élete és állása, nem akar olyan politikailag terhelt térben kikövetelt feljelentésekben, eljárásokban részt venni, korábbi közigazgatási dolgozók, szakemberek ellen, akiket esetleg nem is ismer, amelyekben nem rendelkezik teljes átlátással és amelyekben számtalan személyes és politikai ellenséget is szerez. Szinte mindenki tudja, sejti, valószínűnek tartja, hogy ez a vircsaft nem fog túl sokáig tartani és tart attól, hogy az inga visszalenghet.

Akkor pedig a mostani bosszú, amiben részvételre kényszerítik az államapparátust, a törvények alapján elvileg politikailag semleges dolgozóit, könnyen kerülhet büntetőjogi fénytörésbe. Ez egy átlagos közigazgatási szakembernek is rendkívül kényelmetlen perspektíva, de azoknak a szakembereknek, vezetőknek, akik az elmúlt 16 évben is sikeresek voltak, különösen kellemetlen a potenciálisan a teljes családjukat felölelő vagyonnyilatkozati kötelezettség, ahogy a különböző biztonsági átvilágítások is. És akik tényleg értenek valamihez, akár a jó helyezkedéshez és az ügyes vagyonszerzéshez, azok voltak sikeresek korábban is, valószínüleg mindegyik korábbi rendszerben is.

Vagyis az emberek döntő része, főleg Budapesten változást akart, de az elvakultakon kívül igazából senki sem akar mélyen résztvenni a változásban, nem akar elköteleződni. Ráadásul aki most megy be egy minisztériumba dolgozni, egy teljesen abszurd, bizalmatlan közegbe megy, az a pletyka, hogy a szolgálatok az új emberek priorálásával vannak elfoglalva, mert ugye aki most jön, annak a hótisztasága nem csak a fentiek alapján kérdéses, hanem azért is, mert az ilyen személycseréknél szoktak a mindenféle külföldi szolgálatok, magán hírszerző szervezetek, multik embereket beépíteni a közigazgatásba. És akkor a Tiszán kívüli (és persze belüli) karrierista elmebetegekről még nem is beszéltünk.

Az MSZP-SZDSZ konglomerátum, amely jelentős stabil társadalmi beágyazottsággal bírt és persze a Fidesz, amely még most is rendelkezik ilyennel, képes volt főszabályként garantálni a szakemberek “biztonságát”, vagyis azt, hogy valaki a szakemberi integritását megőrizheti a közigazgatásban. A Tisza még ennek a látszatát sem akarja kelteni, önveszélyes elköteleződést vár el, ráadásul ezt szinte minden minisztériumban abszurd munkakörnyezetben, szakmai átlátás nélkül, értelmezhetetlen vezetői teljesítmények mellett. Nagyon komoly személyes kockázatot vállal az ma, aki a felső államapparátusba megy dolgozni bármilyen igazán felelős beosztásban, de ez most még “negyedfontosként” is rizikós. És aki nem megy, annak teljesen igaza van.