Földöntúli ökörségekkel riogat a német háborús sajtó

Az Index hozott nekünk ezúttal egy csodálatos háborús ijesztgetést, a forrásuk a ma már emlegetett Deutsche Welle, akiktől délelőtt a Bundeswehr titkos haditervét mutattuk be. Most következzen az „Akár egész Európát is megfigyelheti Vlagyimir Putyin, ha elkészül a Kalinyingrádban épülő óriási radar” című fogalmazás műelemzése.

Szegény németeket mindig megtámadják, legutóbb a lengyelek Gleiwitznél – szól a sajnos egyáltalán nem öregedő vicc. Mert most éppen Kalinyingrádból támadták meg őket egy hatalmas radarral. Az orosz radar méretei egyébként nyilvánvaló provokációnak tekintendőek, hiszen ami acélból és vasbetonból áll, továbbá hatalmas, annak kötelező németnek lenni.

Kalinyingrád egy orosz enklávé, erről talán még Jólvanezígy Ádám is hallott, bár arról biztos nem, hogy valaha Königsberg néven a Német Birodalom és a német birodalmi filozófia egyik legfontosabb városa volt. Poroszország és a tradicionális német ostpolitik fővárosa, ezért nyilván fáj nekik, hogy már nem ők lovagolnak ki arrafelé a teuton váraikból, hogy szolgálni tanítsák a bennszülött lakosságot a valamelyik élettér-elméletük jegyében, hanem a ruszkik fontoskodnak a ronda lakótelepeik között. Minden ok adott tehát ahhoz, hogy ez a Mitteleuropa izmos férfitestébe ékelődött orosz enklávé roppant mód idegesítse a németeket és sóvárogjanak utána.

Az Index persze csak a DW kitalációit és csúsztatásait fordította le, ezért a forrásvidékre utazunk, és német háborús pszichózis főbb szemelvényeit vetjük vizsgálat alá, segítségül hívva többek között az olyan elképesztően kevesek által művelt tudományágakat, mint a középsulis fizika és a józan ész. A főbb (és legviccesebb) állításaik a következők:

akkora gigaradar épül, hogy a Föld görbületén túlra is képes ellátni;

3000 kilométer sugarú kör minden centiméterét látja a Kalinyingrádi Szem;

a radarral Putyin leghallgatja a műholdas kommunikációt;

a radarhoz repülőgépek, légvédelem és nukleáris képességek tartoznak;

a radar segítségével megelőző csapást mérhetnek az oroszok.

Kezdjük azzal, hogy tényleg épül egy radar. Ebben még eltalálta a DW a valóságot. De a FAZ eredeti, október 19-i beszámolója Kalinyingrád több mint húsz felderítési és elektronikai hadviselési telephelyéről ír. Ezek között említi az új radart és egy másik, kör alakú antennalétesítményt, ami szintén épül. Ezután az finn központú, műholdakkal, műholdas megfigyelésekkel foglalkozó űrtechnológiai vállalat, az ICEYE jelentéséből idézve a kalinyingrádi katonai létesítmények együttes képességei között sorolja fel a műholdas kommunikáció elfogását, valamint a repülési mozgások és ballisztikus rakéták észlelését. Ebből született a minden gonoszságra képes ruszki gigaradar a DW szerkesztőségében, megjegyezve azért, hogy a radar tulajdonképpen egy agyaglábú óriás, elég eltalálni, akkor kártyavárként összedől. Amiben kivételesen van igazság, a jövő nem a hatalmas és telepített radarokban van, egy valódi háborúban percek alatt eltakarítják, tehát a németek tuti építenek egy még nagyobbat és még haszontalanabbat.

De hogy mekkora egy radar, annak vajmi kevés köze van a német tonnaméricskélő késztetésekhez, annál több a hullámhoszhoz. Egy több száz méteres antennarendszer nem önmagában a rendkívüli teljesítmény bizonyítéka. Az OTH-radarok (Over-the-horizon) az ionoszférát is használják a működésükhoz, ezért rövidhullámú jelet sugároznak. A felső légkör elektromosan töltött részecskéi megfelelő körülmények között úgy térítik el ezt a hullámot, hogy az ismét a Föld felé haladjon, így a jel a közvetlen rádiós rálátáson kívül eső térséget is elérheti. (A Bakonyban forgó magyar radar néha simán látta, hogy Párizsban milyen polgári gépek szállnak le és fel éppen.) Az OTH-radarok tehát egytől egyig hatalmasak, de ezzel nem a németeket akarják soha megsérteni. Így működnek.

Ezért nem is meglepő az a 3000 kilométer sugarú kör, amit a DW technológiai szenzációként és az agresszív orosz hajlamok bizonyítékaként tárgyal. A FAZ beszámolója 900–3000 kilométeres tartományt közöl becslésként, amit megkapóan hasonlít pl. az orosz radar ausztrál változatára, amit elsőre feldob a kereső, amikor OTH-radarok után kutat az egyszeri google-ista. Nem mellesleg az ionoszférás terjedés miatt akadnak majd lyukak, vakfoltok a lefedettségen, amelyen a fő megvilágító nyaláb „átugrik”. (Ez úgy kell elképzelni, mint folyóson pattogó labdát a plafon és a padló között) Az ilyen hézagokat a teljes katonai hálózat más érzékelőkkel vagy más üzemmódokkal fedheti le, de ettől még az egyetlen radar köré rajzolt 3000 kilométer sugarú kör nem lesz valós lefedettségi térkép, tehát Putyin kalinyingrádi szeme nem lát minden négyzetcentimétert Európában.

Hogy elkerüljük a következő gleiwitzi incidenst, szögezzük le: egy radar, legyen az bármekkora, továbbra sem használható megelőző csapásra. És a radarnak nem részei sem a vadászbombázók hangárai, sem a nukleáris eszközök, sem a légvédelem. Ezt csak azért írta bele a DW, hogy olyan félelmet ébresszen az olvasóban az a radar, mint a Halálcsillag tányéra, amiből kijött az Alderaant megsemmisítő szuperlézer-nyaláb Tarkin nagymoff parancsára. Bár az olvasóik valószínűleg nem látták a vonatkozó dokumentumfilmet.

Végére hagytuk a legmókásabb halloweeni rémisztgetést a DW-től: a radarral Putyin lehallgatja a műholdas kommunikációt. Hát, sok minden galádságot kinézünk az orosz diktátorból, de arra az aljasságra még ő sem képes, hogy radarral bármit lehallgasson. Nem azért, mert nem ennyire megátalkodott, hanem mert egy radar működésének alapja a visszaverődésből történő mérés, a műholdas kommunikáció pedig, mint az közismert, nem verődik vissza. A kommunikáció megfigyelése, pláne a zavarása más feladat, más cuccok szükségesek hozzá. Radar pont nem kell, akkor se, ha kurva nagy, mivel radar és rádiófelderítés tényleg két külön műfaj, hiába kezdődik "r" betűvel mind a kettő. Persze a veszély valós, az oroszok bizony képesek úgy általában ilyesmire, minden bizonnyal folytatnak is ez irányú tevékenységet, de nem radarral. Az alkalmatlan ilyesmire. Ahogy a DW arra, hogy bárkit a valóságról tájékoztasson.