Hszi és Putyin bírálta a nyugati „protekcionizmust” és a szankciókat hármas találkozó előtt

meeting2.jpeg

Hszi Csin-ping kínai elnök szerdán ígéretet tett arra, hogy fellép a kereskedelmi protekcionizmussal szemben, orosz hivatali kollégája, Vlagyimir Putyin pedig bírálta a nyugati szankciókat; a két vezető ezzel készítette elő a terepet egy nagy téttel bíró, háromoldalú találkozóra Donald Trumppal.


Beszédeiket az Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (APEC) csúcstalálkozóján mondták el a dél-kínai technológiai központban, Sencsenben – éppen azelőtt, hogy Donald Trump amerikai elnök megérkezett volna Manilából, ahol a térség kulcsfontosságú szövetségeseivel folytatott megbeszéléseket.

Csütörtökön lesz a hármas találkozó

A három szuperhatalom vezetője, a fő események margóján találkozik egymással. A megbeszélésen várhatóan szóba kerül Oroszország Ukrajna elleni háborúja, az Egyesült Államok Iránnal kapcsolatos konfliktusa, valamint egyéb kényes kérdések is, mint például a kereskedelem, a mesterséges intelligencia és a nukleáris fegyverek ügye.

A találkozót az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és a Szovjetunió közötti 1945-ös jaltai konferenciához hasonlítják. Az akkori tanácskozás rögzítette az érdekszférákat, megteremtette a második világháború utáni világrend alapjait, és mára a kisebb országokra kényszerített nagyhatalmi alkuk szinonimájává vált.

A fejlemény aggodalommal töltötte el a kisebb gazdaságok vezetőit – különösen Európában és Ázsiában –, akik attól tartanak, hogy a világ legnagyobb katonai hatalmai figyelmen kívül hagyják majd az ő érdekeiket.

Szabad kereskedelmet szeretne a kínai elnök

Nyitóbeszédében Hszi a „szabad és nyitott kereskedelem” támogatását szorgalmazta, igyekezve országát stabil partnerként feltüntetni a globális színtéren. Ezzel szembeállította Kínát legfőbb gazdasági riválisával, az Egyesült Államokkal, amely Trump elnöksége alatt vámokat emelt, és határozottabb, keményebb külpolitikát folytatott.

Hszi kijelentései azt követően hangzottak el, hogy Washington további korlátozásokat jelentett be azzal kapcsolatban, hogy Kína ne férhessen hozzá olyan fejlett, mesterséges intelligenciához (MI) használt chipekhez, amelyeket például az Nvidia (NVDA.O) gyárt. Ez tovább bonyolíthatja a Pekinggel kötött, amúgy is törékeny kereskedelmi fegyverszünetet. Kína válaszlépéseket ígért.

„Határozottan ki kell állnunk a szabályokon alapuló, többoldalú kereskedelmi rendszer mellett – amelynek középpontjában a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) áll –, támogatnunk kell a szabad és nyitott kereskedelmet és befektetéseket, valamint biztosítanunk kell a globális ipari és ellátási láncok stabilitását és zavartalan működését” – mondta Hszi az üzleti vezetőknek tartott beszédében.

 

Nyugati kritika

A nyugati kereskedelmi partnerek bírálják Kínát, amiért olyan gazdaságpolitikát folytat, amely a fogyasztók kárára támogatja a feldolgozóipart, és ezzel évente több mint 1 billió dolláros kereskedelmi többletet halmoz fel.

Peking szerint növekedési modelljük megfelelő egy olyan gazdaság számára, amely még mindig a világ leggazdagabb nemzeteihez való felzárkózás szakaszában jár. Washington, Brüsszel és más szereplők azonban aggodalmukat fejezik ki amiatt, hogy Kína ellátási láncokban betöltött domináns szerepe geopolitikai befolyást biztosít az országnak; emellett úgy vélik, hogy a kínai gazdaságpolitika veszélyezteti saját iparágaikat és munkahelyeiket.

Hszi kijelentette: Kína továbbra is beruházásokat hajt végre ipari szektorában, és olyan új technológiákat fejleszt, amelyek más országok számára is előnyösek lehetnek. Hozzátette, hogy a világ második legnagyobb gazdasága csökkenteni fogja a vámokat, tovább nyitja piacait, miközben határozottan fellép a protekcionizmus és az egyoldalú intézkedések ellen.

George Chen, a The Asia Group partnere és digitális üzletágának vezetője szerint ez az üzenet „valószínűleg sok, a globális délen található országban talál majd visszhangra, és megerősíti Peking azon törekvését, hogy technológiai stratégiáját szembeállítsa Washingtonéval”.

Oroszország erősödött a szankciók ellenére

Putyin, aki azt követően szólalt fel, hogy Ukrajna megsemmisítette a Krímet Oroszországgal összekötő, létfontosságú kercsi közúti hidat, ami súlyos csapást jelent az orosz közlekedési infrastruktúrára – Hszi után lépett színpadra. Beszédében a nyugati hatalmakat „egykori hegemónoknak” nevezte.

Kijelentette, hogy Európa „megalázó hanyatláson” megy keresztül, és hogy az Ukrajna elleni inváziót követően bevezetett oroszellenes szankciók visszafelé sültek el: valójában megerősítették az országát.

„A tapasztalatok azt mutatják, hogy a gazdasági dominancia és a tényleges kényszerítés hagyományos eszközei nagyrészt elavultak, és elveszítették megfélemlítő erejük jelentős részét” – mondta Putyin.