Tökélyre fejleszti a Tisza és a cselédsajtója a társítás alapján történő hibáztatást

Screenshot_2026-11-11_at_11.38.59.png

"Őrizetbe vették Pintér Sándor egykori államtitkárának fiát egy milliárdos számlagyár ügyében". Ízlelgessük ezt a hírt egy kicsit. Az egyetlen ember ebben a történetben, akit az átlagmagyar ismer, az Pintér Sándor. És a hír az ő alkalmazottjának a fiáról szól. Nyilvánvalóan az ilyen címadásban az az érdekes, hogy a legismertebb szereplő (a Fidesz vagy Pintér) és a cselekmény tényleges alanya nem ugyanaz. Az olvasó figyelmét Pintér Sándor vagy a Fidesz neve foghatja meg, miközben az intézkedés Pintér egykori államtitkárának fiát érinti. Ebből többféle torzítás is kialakulhat. Az ilyen torzítások juttatták oda az országot egyébként, hogy nyert a Tisza, és soha nem látott mentális állapotban vannak a magyar emberek. Elemezzünk egy kicsit.


Szóval amit egy ilyen cím vagy felütés azonnal kivált, az a keretezési hatás, vagyis tulajdonképpen a cím már eleve értelmezési keretet kínál: megmutatja, milyen összefüggésben olvassuk a történetet. Pintér Sándor vagy a Fidesz nevének kiemelése politikai keretbe helyezhet bármilyen bűnügyi hírt, és előhívhatja az olvasó hozzájuk kapcsolódó korábbi véleményét. Így a további információkat már ezen keresztül értékelheti.


Aztán ott van ugyebár egyfajta pragmatikai következtetés: az olvasó jelentőséget tulajdonít annak, amit a szerző kiemel. Felmerülhet benne, hogy „ha Pintér neve van a címben, akkor bizonyára fontos szerepe van az ügyben”. A név szerepeltetéséből így olyan érintettségre következtethet, amelyet a mondat valójában nem állít.


Egy rendkívül aljas technika még, amelyet jól láthatóan a kormánysajtó nagyon szeret alkalmazni manapság, az emlék eredetének összekeverésére épít. Vagyis arra, hogy később rosszul azonosítjuk egy emlék vagy meggyőződés eredetét: összekeverhetjük, amit ténylegesen olvastunk, azzal, amit mi magunk következtettünk ki. A „Pintérnek biztosan köze lehet hozzá” saját feltételezés idővel úgy idéződhet fel, mintha a cikk közölte volna.


A lehetséges végeredmény a társítás alapján történő hibáztatás.


Köszönöm a figyelmet. 


Egyébként tegye fel a kezét, aki átlagemberként meg tudná mondani internet nélkül, hogy milyen tevékenységet végzett Bolcsik Zoltán! Vagy tudta róla, hogy van fia?


A NAV-nak meg egyébként az a dolga, hogy lecsapjon, ha le kell. Szóval tulajdonképpen erre a hírre még a “milliárdos csalás” miatt sem kattintana rá senki, ha nem lenne benne, hogy „Pintér Sándor”, meg „Fidesz”.


Ezt csak azért írtam le, mert lehet, hogy van olyan tiszás olvasó, akinek a „társítás alapján történő hibáztatás” nem menne át.


Egyébként a bűnös – ha bebizonyosodik, hogy az – kapja meg méltó büntetését, ezzel kapcsolatban azt gondolom, hogy mindenki egyetért.