Orosz nagykövet: Érthetetlen a Tisza-kormány bizalma a kijevi rezsim iránt

2bc3f065f5bac9e5371af48395f9a302_1.jpg

Jevgenyij Sztanyiszlavov budapesti orosz nagykövet egy interjúban beszélt a Tisza-kormány Ukrajna-politikájáról, az Oroszországgal fenntartott energetikai együttműködésről és a közelmúltban kibontakozott magyar-orosz kapcsolatok feszültségeiről. Utóbbival kapcsolatban a diplomata hangsúlyozta, hogy Moszkva továbbra is barátságtalan és indokolatlan lépésnek tartja a tíz diplomata kiutasítását Magyarországról, és kiemelte, hogy az oroszok a jövőben ugyanúgy válaszolni fognak az ilyen lépésekre, ahogyan ezt egyébként tették október elején is. 

Az orosz nagykövet szerint Oroszország megfelelő választ adott arra, hogy a magyar külügyi tárca szeptemberben tíz orosz diplomatát utasított ki az országból. A Sztanyiszlavov az új magyar vezetés lépését példátlanul barátságtalannak és indokolatlannak nevezte, és figyelmeztetett, hogy a hasonló intézkedések nem maradhatnak következmények nélkül.

A Demokratának adott interjúban a nagykövet kijelentette, hogy orosz részről nem lehetett más válaszra számítani, miután a magyar kormány elrendelte a tíz diplomata kiutasítását. A diplomata figyelmeztetett:

"Az új magyar vezetés példátlanul barátságtalan és indokolatlan lépésére megfelelő válasz érkezett. Naivitás lett volna bármi mást feltételezni. Hogy miért volt szükség ennek az egésznek az elindítására, arról inkább a kezdeményezőket kellene megkérdezni. Magyar részről most olyan nyilatkozatok hangzanak el, amelyek szerint az ügy lezárult, és Budapest nem érdekelt a diplomáciai feszültség fokozásában. Meglátjuk, hogy az új magyar vezetés valóban tartózkodni kíván-e az ilyen jellegű provokációktól, és nem akarja-e tovább terhelni kapcsolatainkat. Mindenesetre fontos megérteni, hogy az ilyen lépések nem maradhatnak következmények nélkül".

Moszkva még mindig látja az együttműködés lehetőségét

Az orosz nagykövet szerint a politikai nézeteltérések ellenére továbbra is adottak a kölcsönösen előnyös magyar–orosz együttműködés lehetőségei, úgy látja, a kérdés az, hogy az új magyar kormány élni kíván-e ezekkel. Különösen az energetikai megállapodások fenntartását tartaná fontosnak, mivel jövő ősszel életbe lép az orosz földgázszállításokat érintő uniós tilalom.

Hangsúlyozta, hogy a diverzifikációról szóló nyilatkozatok mellett Magyarországnak azt is biztosítania kell, hogy elegendő földgáz álljon rendelkezésre a gazdaság és a háztartások működéséhez. A Paks II. esetében figyelmeztetett, hogy a csaknem fél éve tartó kormányzati átvilágítás nem okozhat bizonytalanságot a megvalósításában, a Roszatom állítása szerint továbbra is kész egyeztetni a magyar féllel.

Az orosz diplomata az uniós szankciókat is bírálta, és azt állította, hogy ezek nagyobb gazdasági károkat okoztak Európának, mint Oroszországnak. Saját országának gazdasági helyzetét stabilnak nevezte, és a munkanélküliség, a költségvetési hiány, valamint az államadósság kedvező mutatóira hivatkozott. Az interjúban a szerb NIS olajvállalat orosz tulajdonrészének értékesítéséről is beszélt, amelynek kimenetelét szerinte az amerikai szankciók nehezítik.

Az oroszok nem "elégedettek" a Tisza-kormány Ukrajna-politikájával

Jevgenyij Sztanyiszlavov bírálta az új magyar kormány Ukrajna-politikájának változását. Kifogásolta, hogy Budapest feloldotta vétóját az ukrán uniós csatlakozási tárgyalások újabb szakaszainak megnyitása előtt, és lehetővé tette további uniós támogatások folyósítását Kijevnek. A nagykövet szerint nem világos, mi indokolja a magyar vezetés bizalmát az ukrán kormány iránt, mivel szerinte a kárpátaljai magyarok oktatási jogait érintő legutóbbi törvénymódosítások gyakorlati érvényesülésére sincs garancia. A diplomata azt mondta: "valóban azt tapasztaljuk, hogy az új magyar kormány Ukrajnával kapcsolatos megközelítéseiben jelentős változás következett be. Egyértelműen a kapcsolatok »újraindítására« törekszik, miközben a Kijev felé tett magyar gesztusok nem mindig találkoznak az ottani fél részéről a diplomáciában megszokott, megfelelő viszonzással". Majd hozzátette: 

"Mára odáig jutottunk, hogy Berlin és Brüsszel azt követeli Budapesttől, hogy vegyen részt a kijevi rezsim folyamatosan növekvő finanszírozási igényeinek fedezésében. A jövő évben az Európai Unió által finanszírozni tervezett ukrán költségvetési hiány huszonhétmilliárd eurót tesz majd ki, míg az ország katonai kiadásainak finanszírozására további negyvenmilliárd eurót szánnak. Mindez a Kijevnek folyósított, jelenleg is érvényben lévő kilencvenmilliárd eurós uniós hitel kifizetései mellett értendő. Hatalmas összegekről van szó, és mindenkinek világosnak kell lennie, hogyan használja fel ezeket az ukrajnai, teljes mértékben korrupt hatalom". 

A nagykövet felhívta a figyelmet: a magyar kormány azon kísérletei pedig, hogy a Brüsszel-barát álláspontra való elmozdulást formálisan a kárpátaljai magyarok jogainak védelméhez kösse, nem tűnnek túl meggyőzőnek. Úgy tűnik, senki sem gondolkodik a valódi garanciákon és azok gyakorlati érvényesítésének kilátásain. Nem világos, mi indokolja azt a bizalmat, amely a magyar vezetés részéről hirtelen kialakult a kijevi rezsim iránt. Hiszen semmiféle garancia nincs arra, hogy még azokat a minimális előrelépéseket is, amelyeket az ukrán parlament a közelmúltban jóváhagyott az oktatás területén, a gyakorlatban is végrehajtják, illetve kiterjesztik más területekre, ahogyan azt Budapesten remélik.

„Figyelemre méltó, hogy a nemzeti kisebbségek nyelvének oktatási folyamatban való használatára vonatkozó módosítások valamilyen okból kizárólag az oktatási tevékenységet végző intézmények épületeiben és területén garantálják ezt a lehetőséget” – tette hozzá.

A nagykövet megjegyezte, hogy a törvény csak az uniós tagállamok hivatalos nyelveire és Ukrajna őshonos népeire terjed ki, a diplomata szerint nyíltan diszkriminálja az ország nagyszámú orosz ajkú és orosz nemzetiségű lakosságát. Ebben az összefüggésben a budapesti vezetésnek a törvényt üdvözlő lelkes reakciója úgy is értelmezhető, mint szolidaritás Kijev hasonló oroszellenes megközelítésével – vélekedett a nagykövet. „Összességében az ukrajnai nemzeti kisebbségi jogok érvényesülésének helyzete tovább romlik: a kijevi rezsim a teljes körű ukránosítás politikáját folytatja, és nyíltan figyelmen kívül hagyja az ezen a területen vállalt saját nemzetközi jogi kötelezettségeit. Ezért a kijevi rezsim szándékainak jóhiszeműségével kapcsolatban semmiféle illúziót nem táplálunk” – mondta Jevgenyij Sztanyiszlavov.


Fotó: MH