Az ügynökakták közzététele előtt jutott eszébe Korniss Péter fotográfusnak, hogy ő is jelentett

„Pál” fedőnéven 1957–1966 között az állambiztonság hálózati személye volt az első Kossuth-díjas fotográfus, a jövőre 90 éves Korniss Péter – olvasható a Válasz Online-on, a művésszel készült interjúból. 

A fotográfus még az ügynökakták szerdai nyilvánosságra hozatala előtt adott interjút a lapnak.

Csúnya folt ez rajtam, de lesújtana, ha a hálózati múltam miatt a munkámra árnyék vetülne. Utoljára 1963-ban találkoztam az állambiztonság embereivel, de mint a hatos kartonomról megtudtam, csak 1966-ban zártak ki a hálózatból

mondta Korniss az interjúban. 

• Az érintettsége egyébként már 8-10 évvel ezelőtt majdnem kiderült, amikor egy egyetemi disszertáció kapcsán egy történész hallgató feltárta az ügynökmúltját, de végül az nem jelent meg.

Korniss azt mondta, a szégyen miatt képtelen volt erről beszélni, elsüllyesztette magában a történteket és azt hitte, talán soha nem fog nyilvánosságra kerülni. Állítása szerint az 1956-os történések idején részt vett felvonulásokon, ott volt a Kossuth téri sortűznél, végül bevitték a Fő utcába, a karhatalom központjába, ahonnan kihallgatások után 1957 januárjában szabadult, majd márciusra be is szervezte a kommunista titkosszolgálat.

A találkozók olyanok voltak, mint egy rossz krimi. (...) Presszóban találkoztam a tartótiszttel, egy Népszabadságba kellett tennem az általam megírt jelentést és átadni neki. Majdnem hetven év távlatából őszintén szólva már nem emlékszem, mikről kellett beszámolnom. Nagy titkokat biztosan nem írtam, a munkakörnyezet kívül esett az érdeklődési körükön

– nyilatkozta Korniss a lapnak.